Fogorvosi szemle, 1999 (92. évfolyam, 1-12. szám)

1999-04-01 / 4. szám

mint az egyéb szociális és biológiai paraméterekben megegyező nem dohányos csoportoké [23]. Matematikai valószínűség számítási ada­tok szerint a dohányos populációban 2,3-3,4-szer nagyobb a valószí­nűsége annak, hogy valakinek destruktív fogágybetegsége lesz, mint a hasonló korú és szocioökonómiai csoportba tartozó nem dohányos csoportnak [19, 20] (1. ábra). Ilyen szempontból a dohányzás legalább olyan súlyú rizikótényező, mint az inzulin-dependens deabetes mel­litus, ahol a diabeteses populációban szintén háromszor nagyobb a valószínűsége annak, hogy valakiben destruktív fogágybetegség fej­lődjön ki, jelentős csontpusztulás kíséretében, mint a nem diabeteses populációban [53] (2. ábra). и elszívott cigaretta (doboz/hó) A kinikai tapadásveszteség mértéke 5. ábra. Az évek során elszívott dohány mennyisége és az elszenvedett parodontalis tapadásveszteség között egyértelmű lineáris összefüggés van (Grossi G. G. és mts.: Assesement of risk for periodontal disease: 1. Risk indicators for attachment loss. J. Periodontol 65, 260. 1994 cikke nyomán) Az újabb klinikai vizsgálatok megcáfolták azt a korábbi álláspontot is, miszerint dohányosok körében csupán jobb szájhigiénia fenntartá­sával a dohányzás káros hatásai kivédhetők [24]. A parodontológiai rendeléseket rendszeresen látogató fogágybetegségek körében lénye­gesen nagyobb százalékban fordulnak elő dohányosok. Ez azt jelzi, hogy társadalmi méretekben a dohányos populációnak lényegesen gyakrabban van szüksége parodontalis szakellátásra, mint az átlagos populációnak [25, 26, 27]. A CPITN-indexszel végzett szűrővizsgála­tok szerint is a dohányos populáció lényegesen nagyobb arányban szorul teljes körű kiterjedt parodontalis kezelésre, mint a korban és társadalmi pozícióban megegyező nem dohányos kontrollcsoport. 104

Next

/
Thumbnails
Contents