Fogorvosi szemle, 1999 (92. évfolyam, 1-12. szám)
1999-04-01 / 4. szám
2. táblázat A destruktív parodontitis prevalenciája és a rizikótényezők az 1982-ben és 1992-ben vizsgált populációban a dohányzás tükrében Bergstrom, J és Preper H: Tobacco use as a risk factor J. Periodontol. 65, 545, 1994 alapján mérsékelt és súlyos súlyos parodontitis parodontitis 1982 1992 1982 1992 Prevalencia 46% 20% 15% 7% Dohányos 62% 31% 24% 24% Nemdohányos 40% 17% 11% 3% Dohányzásnak tulajdonítható tényező 22% 14% 13% 21% Rizikótényező 1,6 1,8 2,2 8 mérsékelt és súlyos parodontitis: legalább 10 mérési pont mutat 4 mm< tapadásveszteséget, súlyos parodontitis: legalább 25 mérési pont jelez 4 mm< tapadásveszteséget relatív rizikótényező 4. ábra. A jelenleg is dohányzók körében nagyobb a valószínűsége annak, hogy destruktív parodontitis fejlődik ki, mint azok körében, akik korábban a dohányzásról már leszoktak (Haber, J, Kent, R.: Cigarette smoking in periodontal practice. J. Periodontol 63, 100, 1992. cikke nyomán) parodontalis indexértékei szignifikánsan rosszabbak [23, 27]. A dohányosok parodontalis tapadási nívója egyenes arányban áll az évek alatt elszívott dohány mennyiségével [16, 17] (5. ábra). A dohányos felnőtt lakosság maradó fogainak száma szignifikánsan kevesebb, □dohányzásról leszokott □jelenleg Is dohányzó 103
