Fogorvosi szemle, 1999 (92. évfolyam, 1-12. szám)
1999-04-01 / 4. szám
A dohányzás hatása a fogágybetegség gyakoriságára és súlyosságára Epidemiológiai vizsgálatok már a negyvenes évek végén felhívták a figyelmet arra, hogy szoros összefüggés van a dohányzás és az acut gingivitis ulcerosa gyakorisága között [5, 6]. A 70-es, 80-as évek keresztmetszeti epidemiológiai vizsgálatai azonban nem tártak fel direkt öszszefüggéseket a dohányzás és a fogágybetegség súlyossága között azonos szájhigiénéjű dohányos és nem dohányos populációkat hasonlítva össze [7]. Egyes vizsgálatok egyenesen mérsékeltebb ínyszéli gyulladást találtak dohányosok szájában [8], mások súlyosabb ínygyulladást észleltek a dohányos populációkban [9, 10]. Ekkor még valóban úgy tűnt, hogy a dohányosok körében tapasztalt súlyosabb parodontalis károsodásért csupán a dohányosok átlagosnál elhanyagoltabb szájhigiénés statusa, fokozottabb fogkőképződési hajlama lenne felelős [11, 12]. Ennek megfelelően a dohányzás csupán indirekt módon - a dentális plakk-képződés révén - lenne hatással a fogágybetegség súlyosságára, és hatása jó szájhigiénével teljesen kivédhető volna [13, 14]. Az utóbbi 15 évben végzett keresztmetszeti, esetkontrollos és követéses epidemiológiai vizsgálatok, amelyekben hasonló szájhigiénéjű dohányos és nem dohányos, vagy tökéletes szájhigiénéjű dohányos és nem dohányos populációkat hasonlítottak össze, igazolták, hogy a dohányosok körében szignifikánsan gyakrabban fordult elő destruktív, parodontitis, mint az egyébként hasonló paraméterű nem dohányos csoportban [16, 17]. A dohányos csoportok átlagos parodontalis indexértékei mindig szignifikánsan magasabbak voltak, és lényegesen több fog körül alakult ki mély parodontalis tasak, mint a nem dohányosok körében [18] (I. táblázat). Hasonló korú dohányos populáció alveolaris csontállománya mindig szignifikánsan kevesebb, mint a nem dohányos kontrollcsoporté (3. ábra). I. táblázat A vizsgált személyek dohányzási szokás és alveolaris csontveszteség szerinti megoszlása Grossi SG, Genco RJ, Machtei EE: Assessment of risk for periodontal disease: II. Risk indicators for alveolar bone loss J. Periodontal 65, 23, 1994. cikke alapján Tapadásveszteség dohányzási szokás egészséges enyhe mérsékelt súlyos összesen nem dohányzó 275 132 49 37 493 alkalmi dohányos 104 37 20 14 175 enyhe dohányos 66 65 43 28 202 mérsékelt dohányos 46 46 56 39 187 súlyos dohányos 18 51 58 69 196 összesen 509 331 226 187 1253 101
