Fogorvosi szemle, 1998 (91. évfolyam, 1-12. szám)

1998-02-01 / 2. szám

Fogorvosi Szemle 91. 43-52.1998.

Semmelweis Orvostudományi Egyetem, Orálbiológiai Tanszék (igazgató: dr. Zelles Tivadar egyetemi tanár) és Semmelweis Orvostudományi Egyetem, Gyermekfogászati és Fogszabályozási Klinika* (igazgató: dr. Dénes József egyetemi tanár)

A Dental Anxiety Scale

(„Fogászati szorongásskála”) hazai bevezetése. Magyar populáción végzett fogászati szorongás epidemiológia vizsgálatok

DR. FÁBIÁN TIBOR KÁROLY, KELEMEN PÉTER,

* D R. FÁBIÁN GÁBOR

Irodalmi áttekintés

A fogászati kezelésekkel kapcsolatos szorongások és félelmek feltehetően a történelem kezdete óta a fogorvosok és pácienseik egyik komoly gondja. A jelenségkör tudományos vizsgálata azonban csak a legutóbbi időkben kezdődött el. Talán Corah 1969-es publikációja [3], melyben létrehozta a „Dental Anxiety Scale”-t (rövidített nevén ,,DAS-scale”-t) volt az első lépés a fogászati szorongás tudományos vizsgálatának megkezdésében.

Hamarosan kiderült, hogy a fogászati szorongás kialakulása sok tényező függvénye. Klenknecht és munkatársai [8] kimutatták, hogy a betegek szemében legfélelmetesebb beavatkozás az injekciózás, majd ezt követik a fogászati fúróval végzett beavatkozások. Egyes szerzők szerint a fogászati szorongás nemi függőséget mutat, mégpedig olyan formán, hogy a nők általában jobban félnek a fogászati kezeléstől mint a férfiak [4, 13], más szerzők [9, 11] nem találtak eltérést a nemek között. Shuurs és munkatársai [13] vizsgálták a családi állapot befolyásoló szerepét, kifejezett szorongásfokozódást találtak az elvált férfiak és nők esetében. Az életkor esetleges befolyásoló szerepe ugyancsak ismertté vált, Hillström és Halling [7] vizsgálatai azt mutatták, hogy a fóbiás szintű szorongás 88%-ban a 20. életév előtt lép fel, és az életkor előrehaladtával (legalábbis részleges) remisszió következik be. Milgrom és munkatársai [10] szerint a fogászati szorongás prevalenciája 50 év felett szignifikánsan csökken, más szerzők [9, 11] azonban ezt nem tudták igazolni. Moore és munkatársai [11] kimutatták az alacsony jövedelem és az alacsony iskolai végzettség fogászati szorongást fokozó hatását. Mások kimutatták a szájrégióban érzett fájdalom („fogfájás”) szorongásnövelő hatását [9], Corah és munkatársai [4] kimutatták azt

Érkezett: 1997. május 22.

Elfogadva: 1997. június 20.

43