Fogorvosi szemle, 1998 (91. évfolyam, 1-12. szám)
1998-01-01 / 1. szám
egyik feladata, hogy az oldalirányú, a fizikában hajlítónak nevezett erők hatásai (disztorzió, lenyíródás, fogsérülés) ellen védjék a fog szöveteit és a restaurációt. A parapulpalis csapok beültetésének helye A parapulpalis csapok erősebben rögzítik a felépítményt, ha a fog széléhez közel vannak elhelyezve. Ez az emelőelvvel, a forgatónyomaték-szabállyal bizonyítható be [3]. Minél távolabb hat az erő - azaz minél hosszabb az erőkar -, annál kisebb erőt kell kifejteni (1. ábra): M M = F k F = — k M = forgatónyomaték F = (hajlító)erő k = erőkar A rágóerő oldalirányú komponense — a hajlítóerő (F) - a felépítmény magasságában hat, ez az erőkarja. A csapon ható rögzítőerő (Fi) erőkarja a parapulpalis csapnak a forgásponttól való távolsága. Ez mennél hosszabb, annál könnyebben, kisebb erővel tudja megakadályozni a felépítmény elmozdulását (2. ábra). Az F hajlítóerő M forgatónyomatékot hoz létre O forgáspont körül a felépítmény magasságával egyenlő k erőkarral. Ha parapulpalis csappal ellensúlyozzuk ennek a forgatónyomatéknak a hatását, akkor ezen a csapon Ft erő indukálódik, melynek nagysága (Newton III. törvénye alapján) megegyezik azzal az Fn (ki)húzóerővel, mely a felépítményt eltávolítani és a csapot a fogból kihúzni akarja, az iránya pedig ellentétes vele. Az Ft erő is forgatónyomatékot (M) hoz létre ugyanazon forgáspont körül a parapulpalis csapnak a forgásponttól való távolságával megegyező nagyságú kL erőkarral. Ez a két forgatónyomaték kiegyenlíti egymás 3, ábra). 1. ábra. Emelőelv, forgatónyomaték-szabály: minél távolabb hat az erő (minél hoszszabb az erőkar), annál kisebb erőt kell kifejteni. F 2. ábra. A rágóerő oldalirányú komponensei keltette M forgatónyomatékot ellensúlyozza a parapulpalis csapon létrejövő M, forgatónyomaték 4
