Fogorvosi szemle, 1998 (91. évfolyam, 1-12. szám)
1998-01-01 / 1. szám
A fentiekből következik, hogy a ki erőkar növelésével - azaz a parapulpalis csapnak a fog széléhez való közelítésével - kisebb Fi erő kell a felépítmény megtartásához (F ■ k=Fi ■ ki). Pusztán mechanikai szempontból úgy lenne ideális, ha közvetlenül a fog szélén lenne a csap. Ezt azonban a foganyag tulajdonságai nem engedik meg. Vizsgálatok szerint a parapulpalis csapot körül kell vennie 1-1,5 mm-nyi ép, egészséges dentinnek [2], tehát 0,5-1 mm-re kell lennie a zománc-dentin határtól. Ennyi foganyag ad jó elhorgonyzást a csapnak, és biztosítja a rágóerők megfelelő feszültségeloszlását a dentinben. A gyökércsapok fejének besüllyesztése A gyökércsapok behelyezésekor el kell érni, hogy a csapfej fölfeküdjék a foggyökér felszínére. így a rágóerő keltette nyomó- és hajlítóerők, valamint az általuk keltett feszültségek redukálódnak. Ugyanis nagyobb felületen oszlanak el, mert nem csupán a csapszár közvetíti őket (4. ábra). Az oldalirányú erők keltette feszültségek eloszlása még előnyösebb, ha a csapfej besüllyed a foggyökérbe. Több olyan gyökércsaprendszer van, melynek műszerezettsége lehetőséget ad erre (pl. Radix-Anker, Safix-Anker stb. (5. ábra). A besüllyesztéssel a gyökércsap nagyobb felülete kerül a foggyökérbe. A nagyobb felület miatt kisebb a gyökércsap és a dentin érintkezésénél létrejövő palástnyomás. A forgatónyomaték is kisebbedik, mert a csap feje relatíve rövidebb lesz, ezzel az erőkar kisebb (6. ábra). A hajlítóerővel szemben nagyobb ellenállást biztosít a besüllyesztett rész, mint a csapfejnek a gyökéren való fölfekvése. Ugyanez vonatkozik a palástnyomás (és az általa keltett feszültségek) elosztására is: a csapfej besüllyesztett részének jelentősebb szerepe van ebben, mint a felfekvő felületnek, vagyis az alátámasztásnak. Egyébként is a csapfej fölfekvésének csak az erőhatással ellentétes oldala, a fél felület „dolgozik”, a másik felére nem hat nyomás, sőt igyekszik elemelkedni (7. ábra). A leírtak csupán a csökércsapnak a fogban való rögzítettségére vonatkoznak. A gyakorlatban figyelembe kell venni, hogy a gyökércsap retenciójának ilyen módon való fokozása erősen gyengíti a fog anyagát, és csökkenti a felépítmény tartását. Egyrészt a felépítményben lévő csapfelület kisebbedik, másrészt a csapfej alacsonyabb lesz, ezzel a felépítményt rögzítő erő karja csökken. A gyakorlatban a tapasztalat és az aktuális igények megszabta helyes kompromisszumot kell kialakítani, figyelembe véve a felépítmény rögzítettségét fokozó egyéb faktorokat és lehetőségeket is (pl. a fogkorona maradványait, a tömőanyag tapadóképességét, az egyéb járulékos retenciókat). 5
