Fogorvosi szemle, 1998 (91. évfolyam, 1-12. szám)
1998-01-01 / 1. szám
lomák, retardált foggyökerek felderítése és ezek szájsebészeti ellátása, mert a kezelések legfontosabb része a radikális szanálás. Ezzel nagy mértékben csökkenthető ugyanis a későbbi osteoradionecrosis súlyos szövődményének esetleges kifejlődése. Az egészséges fogak eltávolítása nem tűnik indokoltnak [29], Extractio esetén a foghúzás a lehető legkisebb roncsolással, széles spektrumú antibiotikum védelmében történjék [27] az antibiotikus kezelés legmodernebb tendenciái szerint. A szájüregben rendkívül vegyes baktériumflóra található. A patológiai jelenségek okozói aerob, anaerob, fakultatív anaerob baktériumok, amelyekre ható antibiotikumok érzékenységének naprakész értékelésére van szükség. Olyan szerrel sajnos még nem rendelkezünk, amely a szájüregi flóra kórokozóinak mindegyike ellen hatékony lenne [8]. A fogorvosi és szájsebészeti gyakorlatban azok az antibiotikumok válnak be legjobban, amelyek a vérben, a nyálban és a csontban koncentrálódnak. Az antibiotikum-terápia állandó változása miatt (baktériumrezisztencia, allergiás jelenségek stb.) feltétlenül indokolt a legújabb, mind az aerob, mind az anaerob flórára ható, minél kevesebb mellékhatással rendelkező, jó felszívódású, hosszú kiürülési félidejű, magas szöveti koncentrációjú, lehetőség szerint gazdaságos antibiotikumok ismerete [6] és gyakorlati alkalmazása. Ezzel kapcsolatban több átfogó ismertetés jelent meg [7, 8, 11, 23, 25], a további tapasztalatok közlése pedig folyamatban van. Ennélfogva nem térünk ki konkrétan egyes készítmények használatára, csak az egyénre szabott terápia fontosságára hívnánk fel a figyelmet. A gyógyszer adását az extractio előtt legalább két nappal kell megkezdeni, és a beavatkozás után 1 hétig folytatni. Az extractiós seb gyógyulási ideje egyénenként változó. A sugárterápia és a foghúzás között minimum 14 napnak kell eltelni, ugyanis inadekvát gyógyulás esetén elkezdett sugaras kezelés osteoradionecrosishoz vezethet [4, 29], Az irradiációt megelőző fogászati ellátás elmulasztásakor annál súlyosabbak a besugárzást követő szájüregi tünetek, minél elhanyagoltabb a beteg fogazata, minél rosszabb a szájhigiéné. A fej-nyak tumoros betegek fogászati ellátottságára és szájhigiénés állapotára vonatkozó észleléseink megegyeznek az irodalomban közöltekkel [17]. A sugárterápiás kezelésben részesülők körében a preventív és a folyamatos fogászati ellátásban részt vevők, valamint a fogászatilag nem kezeiteknél keletkezett szövődmények számszerű összehasonlítására vonatkozó felmérések egy későbbi vizsgálat tárgyát képezik. A sugárterápia alatti, illetve utáni kötelezettségek A magas dózisú irradiáció által okozott szájüregi mellékhatások [2, 5, 26, 27] a következők: mucositis, xerostomia, ízérzéscsökkenés, fogártalmak, osteoradionecrosis. A várható sztomatológiai komplikációk lokalizációi szerint elsősorban a következő területek tumorainak sugaras kezelését követhetik: 20
