Fogorvosi szemle, 1998 (91. évfolyam, 1-12. szám)

1998-05-01 / 5. szám

Fogorvosi Szemle 91. 131-136. 1998.

Semmelweis Orvostudományi Egyetem, Fogpótlástani Klinika (igazgató: dr. Fábián Tibor egyetemi tanár), Budapest

A fogorvosképzés volumene az ezredfordulón*

DR. FEJÉRDY PÁL

Az ezredforduló fogorvosképzése ugyanúgy, mint a felsőoktatás bármelyik szakága, számtalan kihívással néz szembe. Ezek általában megegyeznek vagy hasonlítanak az általános orvosképzés dilemmáira, néhány vonatkozásban azonban jelentős, olykor gyökeres eltéréseket mutatnak. A felmerülő problémák főbb területei: a képzés volumene [12]; a képzés curricularis, tanrendi vonatkozásai [6]; a népesség összetételének és szocializációs változásának tükröződése a képzésben [7]; valamint az alap- és a szakképzés viszonya [4]. A jelen összeállítás a fogorvosképzés volumenével, a fogorvosi ellátás diplomás erőforrásának alakulásával foglalkozik. Teszi ezt elsősorban azért, mert a fogorvosi ellátottság - a fogorvosok számának alakulása - háttérbe szorult a fogászati finanszírozás sok vihart kavart átalakítása miatt. Az, hogy a széles közvélemény nem tájékozott a fogorvoslétszám helyzetéről, és csak a személyét érintő, az ellátását befolyásoló jogszabályi változtatásokra koncentrál, magától értetődő. Kevésbé érthető, hogy az igazán kompetens intézmények, amelyek elég jól ismerik a helyzetet, hisz biztos statisztikákkal rendelkeznek, és többé kevésbé elfogadható következtetéseket vonnak le az általános orvosképzésről és foglalkoztatottságról, a fogorvoslétszám kérdésével nem foglalkoztak. A fogorvosi ellátás biztonságáért felelős szervek hivatalos, széles körben publikált adatai, illetve elemzései, az elmúlt időszakban nemigen láttak napvilágot. Ez magyarázza, hogy a „Népjóléti Minisztérium Fehérkönyve” tervezetében a következők fogalmazódhattak meg: „a fogorvosok optimális száma jelenleg nem prognosztizálható”; „feltehetően a beiskolázások keretszámcsökkentése indokolt, sőt egy-egy vidéki egyetemen, ahol igen alacsony a hallgatói létszám, a fogorvosi szak átmeneti vagy részleges szüneteltetése is szóba jöhet” [3]

Ezzel szemben milyen adatok birtokában vagyunk? A nemzetközi standardokat figyelembe véve [1, 5, 13], a lakosság katasztrofális száj állapotáról sem megfeledkezve [8], milyen következtetést vonha* AIII. Magyar Orvosnapokon elhangzott, A fogorvosképzés volumene 2002-ig c. előadás alapján

Érkezett: 1998. március 30.

Elfogadva: 1998. április 15.

131