Fogorvosi szemle, 1998 (91. évfolyam, 1-12. szám)

1998-05-01 / 5. szám

tunk le a képzés volumenére vonatkozóan [11, 12]? A Magyarországon nyilvántartott fogorvosi diplomával rendelkezők száma (az 1997. májusi adatokat figyelembe véve) 5418 fő volt [10]. Fogorvosi tevékenységet 1997-ben teljes vagy részállásban 3758 fő végez. A fogorvosi tevékenységet végzők közül a vizsgált időszakban - 2002-ig - 1662 fő éri el a jelenleg hatályos öregségi nyugdíjkorhatárt. Ebből a következő öt évben a nyugdíjjogosultságot 786 fő szerzi meg. Gondolatmenetünkben megengedtük, hogy idő előtt senki nem hal meg, aktív keresőképes marad, nem hagyja el a pályát, ami természetesen fikció.

A fogorvosok életkori megoszlását az 1. ábra szemlélteti, az y tengely jobb oldalán a nők, bal oldalán a férfiak számát tüntetve fel.

1. ábra. A fogorvosok életkor szerinti megoszlása

Az 1980-as WHO-ajánlás (megfelelő egészségügyi [orális] kultúrájú populáció esetén) az egy fogorvosra 1200 lakos számot tartja ideálisnak. Míg jó ellátású az ajánlás szerint az az ország, ahol egy fogorvosra legfeljebb 2000 lakos jut [1, 13], Magyarországon a területei egyenlőtlenségeket nem számítva, 1960-ban az egy fogorvosra jutó lakos 8000-10 000 között mozgott. Nem csoda tehát, hogy 1960 és 1966 között a fogorvosi felvételi keretszám országos szinten 200 fő volt. A tervek szerint, 1970-ben az ideális fogorvoslétszám eléréséhez országos szinten 230 fő beiskolázását látták szükségesnek ahhoz, hogy 1015-re egy fogorvosra 2000 lakos jusson [12],

A fogorvosi munkahelyek köztudomásúan rendkívül tőkeigényes beruházást tesznek szükségessé. így történhetett, hogy már 1965-ben több hallgató végzett, mint ahány új munkahelyt és állást szerveztek, holott a második világháború előtti 1938. évi fogorvosszámot (2093 fő)

132