Fogorvosi szemle, 1997 (90. évfolyam, 1-12. szám)
1997-01-01 / 1. szám
Az akrilátallergia gyanújával beutalt pácienseknél minden esetben elvégeztük a tesztelésüket a megfelelő akrilátszármazékokkal, szükséges esetekben fogászati fémekkel és az amalgámtömés komponenseivel is. A fogsorral érintkező nyálkahártyafelszínekről és a fogsorra tapadó lepedőkből mintát vettünk gombavizsgálat elvégzéséhez [24]. A fogsorok viselésük során ki vannak téve a nyál mosóhatásának, felszínükön plakk tapad meg. A fermantatív és étkezési savas anyagok a nyál és a plakk kémhatását savas irányba tolják el. A nyál pH-jának változása befolyásolja a kioldódó monomermaradványok mennyiségét .Savas miliőben (pH=4 körül) főleg MMA oldódik ki, míg semleges kémhatásnál (pH=6,8 körül) metakrilsav. A kioldódás mértéke idővel csökken, bár savas közegben a csökkenés üteme mérséklődik [15]. Kanzaki és mtsai olyan esetről számoltak be, mikor a már 15 éve használt akrilát fogsorból mutattak ki maradék MMA-monomert, s az extraktum mennyisége elegendő volt ahhoz, hogy epikután tesztelésben pozitív reakciót váltson ki a páciensnél [13] . Szabó és mtsai vizsgálatai szerint a monomermaradvány mennyisége függ az alkalmazott polimerizációs eljárástól [27]. Baker és mtsai szerint az akrilátból készült fogsor viselése előtt 1 óráig 50 °C- os vízben áztatva csökkenthető a kioldódás mértéke [1]. A fogsorból a nyálba kerülő anyagok — monomerek, reakciómelléktermékek, formaldehid — felhígulnak, s lenyelés következtében kikerülnek a szájüregből, így nem érik el azt a kritikus koncentrációs értéket, amelynél primer irritációt vagy citotoxikus károsodást okozhatnak. Ha hozzákötődnek a nyál fehérjéihez szenzibilizálhatják a fogékony pácienseket, s helyi és szekunder allergiás elváltozásokat okoznak [28]. Tsuchiya és mtsai úgy vélik, hogy a formaldehid a MMA-nál alacsonyabb koncentrációban is citotoxikus hatású, s fiziológiás körülmények között viszonylag gyorsan lép reakcióba aminokkal, aminosavakkal, s a keletkező termékek különféle farmakológiái és mutagén hatásokkal rendelkeznek [3, 17, 29]. A formaldehidet mint keresztkötő ágenst adják az akrilátokhoz, de keletkezik is a polimerizációs folyamatban [10, 30]. Ez utóbbi megállapítást Tsuchiyaés mtsai in vitro kísérletükben igazolták: MMA-t és metakrilsavat hoztak össze oxidációs típusú iniciátorral, s a reakciótermékből formaldehidet tudtak kimutatni [28]. Kioldódási vizsgálatok végzéséhez a humán nyálban végzett extrakció lenne az optimális, azonban a nyál szerkezete levétele után perceken belül megváltozik a mucinglikoprotein-komplex megbomlása következtében, s jelentős a bakteriális fertőződés veszélye is. Ezen okok miatt a kioldódási teszteket különféle nyálpótlókban, vizes v. alkoholos közegben szokták végezni [13-15, 28]. A kromatográfiás módszerek alkalmasak arra, hogy tanulmányozzuk a bizonyos összetett anyagokból nyert extraktumokat megfelelő standardok alkalmazása mellett [14] . Kísérletünkben az akrilát fogsorból nyert alkoholos extraktumot reverse fázisú HPLC-módszerrel elemeztük: MMA-maradékot mutattunk ki, 40 nmol/ml töménységű MMA belső standardot alkalmaztunk. A MMA-t tartalmazd frakciókat retenciós idejük alapján azonosítottuk. Az eluátummal koncentrálás után elvégzett epikután teszt pozitív eredményei is megerősítették feltevésünket, hogy a páciens allergiás panaszait a fogsorból kioldódó MMA okozta. Akrilát fogsort viselőknél tapasztalt allergiás panaszokról számos közlemény jelent meg az elmúlt években [4—13, 19, 22, 23, 25, 25, 26]. A közleményünkben bemutatott 3 esetben nem találtunk candidás fertőzést. Akrilátallergénekre és formaldehidre mindehárom páciens pozitív allergiás tesztet 24
