Fogorvosi szemle, 1996 (89. évfolyam, 1-12. szám)
1996-03-01 / 3. szám
Megbeszélés A zipforma előfordulása a hangfrekvenciás eszközöknél az egyenes csatornában meglepően magas volt (90,0%), de a mértékét ezzel szemben alacsonynak találtuk (II. táblázat), csak klinikai nézetben volt szignifikánsan magasabb mint a Kerr-flex reszelő értéke. Ez az eset is jól példázza, mennyivel mélyebb elemzését adja az aszimmetria vizsgálata a problémának, mint egy pusztán százalékos összehasonlítás. Az endodontiában általánosan ismert tény, hogy a megmunkáló eszközök egyike sem képes a szemben lévő csatornafalak felszínét egyenlő mértékben tisztítani és eltávolítani, különösképpen görbe gyökércsatornákban nem. Sok tanulmányban számolnak be arról, hogy csúcsi területen a konkáv falon vagy nem, vagy elégtelen mértékben történik a biomechanikus megmunkálás. Másrészről a gyökértömésnek a foramen physiologicum felé tartó, folyamatosan szűkülő csatornaforma kedvez. Az isthmus után kialakuló tágulat a csúcsi kondenzáció körülményeit jelentős mértékben rontja. Mindhárom közleményünkben nagy eltérést figyeltünk meg a zip és az isthmus incidenciája között, nevezetesen, az isthmusképzódésé 11,7-40,0%, míg a zip incidenciája 62,5—97,5% között változott. A hasonló tárgyú közlemények nem mindig választják szét a két fogalmat, ezért az incidenciák széles skálája olvasható. Úgy tűnik azonban, hogy az irodalomban található zip- és isthmusincidencia-eredményekból két csoportot lehet képezni, az egyikben magas értékeket figyeltek meg, 64-100% között [7], míg más kutatócsoportok 30% körüli alacsony értékeket találtak [8], sőt Al Omari és mtsai [2] 4,5%-ot. Elképzelhetőnek tartjuk, hogy az előbbi kutatócsoportok inkább a zipképződést vették figyelembe, míg az utóbbiak az isthmust. Az isthmus és a zip incidenciájában általunk is igazoltan meglévő nagy diszkrepancia azzal magyarázható, hogy amennyiben a zip átmérője egyenlő vagy kisebb az isthmus szintjének átmérőjénél, akkor már isthmusról nem beszélhetünk. A természetes fogak háromdimenziós vizsgálatakor az isthmus detektálhatósága további nehézségeket jelent. A fentiekből következően szükségesnek tartjuk a továbbiakban a két jelenség teljes különválasztását. Az ultrahang megjelenésével egyidős a vita, hogy elég effektív-e, a gyökércsatorna formálásában jobb-e, valamint jobban tisztít-e, mint a kézi tágítás. A gyökércsatorna tisztítása tekintetében az ultrahang tisztító hatása messze felülmúlja a kézi tágítás eredményeit [4]. Az általunk vizsgált csatornaforma tekintetében pró és kontra megoszlanak a vélemények. Egyes munkacsoportok megbízhatónak tartják [1], mások viszont [20] rosszabb eredményeket értek el a csatornaforma tekintetében az ultrahangeszközökkel a kézi megmunkálással szemben. Meg kell jegyezni azonban, hogy szignifikáns különbséget nem találtak a kutatók. A hangfrekvenciás műszer az eltérő csatornaformákban a csúcsi szakaszon nem mutatott szignifikáns eltéréseket az aszimmetria vonatkozásában. Az ultrahangeszköz egyik né81
