Fogorvosi szemle, 1996 (89. évfolyam, 1-12. szám)

1996-02-01 / 2. szám

A jelen küldöttgyűlés már az új alapszabály vonatkozó paragrafusa alapján ült össze. Az összetételben döntő az, hogy a küldötteket az MFE szakosztályai és a területi decentrumok választják, illetve delegálják. Ma itt jóleső érzéssel állapíthatjuk meg, hogy éppen az alapszabály hatására nagyon sok új és fiatal arc látható a küldöttek között.

Feladatom, hogy ezen a küldöttgyűlésen az elmúlt év munkájáról az elnökség nevében beszámoljak. Nem könnyű feladat, mert a korábbi évek rutinmunkái mellett az elmúlt évben a fogászattal kapcsolatos változások és az abból fakadó teendők meghatározása, végrehajtása jelentős plusz feladatot jelentett mindenki számára.

A fogászattal kapcsolatos változások átgondolatlan, váratlan és a szakma számára nem elfogadható módon történt kezelése az állami szervek részéről komoly felelősséget jelent az egyesület számára is. A szakma, beleértve az MFE vezetőségét is, nagyon komolyan gondolta az értelmes, fokozatos, a fogorvosok számára is világos és kedvező privatizációt, a fogászati struktúra változtatását, az Egészségbiztosítási Pénztár által történő finanszírozás széles körűvé tételét.

Csak ezek biztosíthatták volna a fogászatban dolgozó szakemberek és a betegek közös érdekeit. A finanszírozás visszafogása, a lényegében erőszakolt privatizáció a lakosság és a fogorvosok teljes ellenérzését váltotta ki. A szakma felelős szerveződései éveken át foglalkoztak - külföldi tapasztalatokat is figyelembe véve - egy korszerű fogászati biztosítási rendszer bevezetésén, de a kormány, a minisztérium és az Országos Egészségbiztosítási Pénztár vezetői ezzel döntéshozataluk során egyszerűen nem számoltak.

Szükséges ezt e fórumon is hangsúlyozni, mert az országban kialakult káoszért, szakmai visszaesésért a felelősség teljes mértékben a kormányt terheli.

Ne keverjük össze ezzel azt, hogy a megszületett kormány- és minisztériumi rendeletek előtt és után is a Magyar Orvosi Kamara, a Magyar Fogorvosok Egyesülete, a Szakmai Kollégium, az Országos Intézet és az egyetemek megpróbálták a fogorvosokkal és a lakossággal a rendeleteket megértetni, lehetőség szerint más fórumokkal, pl. az önkormányzatok képviselőivel konzultálni, a rendeletek minél zökkenómentesebb bevezetése érdekében.

Ma már tény, hogy ez csak részben sikerült. Jelentősen visszaesett a betegforgalom, a rendelők privatizációja vagy megszüntetése során elsősorban gazdasági és nem szakmai szempontok dominálnak, a státuszok megszüntetése során a végkielégítések elmaradnak, jól működő fogászati szerveződések (pl. gyermekfogászat, prevenciós bizottságok) szűnnek meg. Mindez az általános rossz hangulaton túl oda vezethet, hogy az elmúlt években történt enyhe, de kedvező fogászati mutatójavulások visszaesnek, és a magyar fogászat az európai rangsor végére kerül.

A WHO által elfogadott, minden országra érvényes célkitűzések nem fognak megvalósulni, és éppen a sokat emlegetett „Európába megyünk” szlogen kiemelkedően fontos területe, az egészségügy, ezen belül a fogászat sérül. Pedig ennek az útnak nemcsak politikusok által készített kövei, hanem sok egyéb tartozéka is van. Az amúgy is szegényes fogászati-egészségügyi kultúra tovább csökkenhet, és mind a cariologiai, mind a parodontológiai visszaesés az egész ország számára komoly egyéb egészségügyi következményeket is jelent.

A helyzet tehát összességében rossz, még akkor is, ha kevéske területen eredmény is van. Éppen a szakma nyomására szerepel a minisztérium és az OEP elképzelései között az a szándék, hogy a 18-60 éves korosztály számára a fogmegtartó tevékenységet - ha nem is teljes mértékben — finanszíroznák, melynek éves terve mintegy kétmilliárd forint.

Tett-e, s ha igen, mit az MFE a helyzet elkerülése illetve javítása érdekében? Anélkül, hogy a tett lépéseket minősítenénk — maradjon az a közgyűlés feladata - lássunk néhány konkrét eseményt.

Mindenekelőtt hangsúlyozni kell, hogy a munka során szoros és érdemi együttműködés alakult ki a Kamara, az Országos Intézet, az egyetemek és az MFE vezetői között. Részt vettünk a rendeletek megjelenése előtt szervezett, mintegy ezer fogorvos részvételével zajlott fogászati fórumon.

66