Fogorvosi szemle, 1996 (89. évfolyam, 1-12. szám)

1996-02-01 / 2. szám

haránt-tengely körüli forgás folytatódik, egészen a maximális szájnyitásig.

Zárómozgás (addukció) a nyitómozgás ellentettje, amikor mindaz, amit a nyitómozgásnál leírtunk, irányát tekintve ellenkező előjellel történik.

Előretolás (protrúzió vagy propulzió). Ennek a mozgásnak a során a mandibula a maxillához viszonyítva sagittalis irányban előrefelé, ventrálisan mozdul el. A mozgás a centrális okklúziós helyzetből indul, amelyben az ízületi fejek a fossában központi hátsó helyzetet foglalnak el; a fogak centrális intercuspidatióban vannak, az alsó metszőfogak élei a felső metszőfogak palatinalis felszíneit érintik, a vertikális túlharapás („overbite”) nagyságától függően a felső metszőfogak élétől mérve néhány milliméterrel apicalisan. A propulziókor a mandibula szimmetrikusan csúszik előre úgy, hogy „elöl” (a frontfogak tájékán) az alsó metszőfogak a felső palatinalis felszínén csúsznak előre és lefelé egészen élharapásig, miközben az antagonista praemolarisok és molarisok között megszűnik az érintkezés, diszklúzió következik be (frontfog- vagy metszőfogvezetés). Eközben a kétoldali ízületben az ízületi fejek a tuberculum articulare lejtőjén előre és lefelé csúsznak (transzláció) és az állkapocs a folyamatosan változó helyzetű képzeletbeli haránttengely körül kismértékű forgómozgást (capitulumrotációt) is végez. A forgómozgás mértékét a frontfogvezetés határozza meg, és ettől függ, hogy milyen mértékben távolodnak el vertikális irányban az oldalsó antagonista fogak egymástól. Az állkapocs propulziós kontakt (artikulációs) mozgását vezető morfológiai struktúrák - tehát együttesen a frontfogak és a kétoldali ízület - által meghatározott mozgáspályáktól függ, hogy megvalósul-e a korrekt funkcionális okklúzió; vagy másképpen: organikus okklúzió fontos alapelve az antagonista okklúziós felszínek egyes régióinak a kölcsönös védelme („mutual protection”). Az előretolás határa az élharapásos helyzetnél előrébb (ventrálisabban) van; ennek meghatározásában a fogak nem, csak az ízületi morfológia, a ligamentumok és a neuromuscularis működés játszanak szerepet. Propulzió természetesen végezhető szabad mozgás formájában is, amikor szintén csak ezek az utóbbiak játszanak szerepet.

Hátrafelé mozgás vagy visszahúzás (retrúzió, repulzió): Ez a megjelölés a mandibulának a szimmetrikusan előretolt helyzetéből való sagittalisan hátrafelé irányuló (dorsalis) mozgására vonatkozik, aminek során az előretoláskor leírtaknak megfelelő mozgások zajlanak, csak azokkal ellentétes irányban.

Oldalmozgás (laterotrúzió, lateropulzió) alatt a mandibulának az a mozgása értendő, amikor az állkapocs centrális okklúziós helyzetéből valamelyik oldal irányába (akár jobbra, akár balra) elmozdul. Ellentétben az előző két mozgásformával, amelyek során az alsó és a felső állcsont középvonala végig az arc szimmetriasíkjában mozog és így a két oldalon azonosak az alsó és a felső állcsont egymáshoz viszonyított elmozdulásai, az oldalmozgáskor ezek alapvetően eltérnek

47