Fogorvosi szemle, 1996 (89. évfolyam, 1-12. szám)
1996-02-01 / 2. szám
egymástól. Vagyis: az oldalmozgás asszimmetrikus mozgás. Azt az oldalt, amelyik irányában az állkapocs aktuálisan elmozdul, munkaoldatnak („working side”) nevezzük, mert ennek az elmozdulásnak a célja a rágókészülék alapvető funkciója szempontjából a falat felaprítása, a rágás, vagyis munkavégzés. Miután emberben a jobb és a baloldali mandibulafél a középvonalban összecsontosodott (a symphisis itt synostosist jelent), és így a mandibula egyetlen merev csont, az egyik oldal mozgását kénytelen „mereven” követni a másik oldal, amit így balanszoldalnak (egyensúlyoldalnak) nevezünk (amibe valamelyest beleérthető egyfajta bizonytalanság, amit egyensúlyozni kell; erre utal a magyar szakirodalomban olykor előforduló kifejezés: a „lengófejecs oldala” is!). Az oldalmozgáskor a munkaoldali ízületben az ízületi fej gyakorlatilag transzlációs (sikló) mozgást nem, csak forgómozgást végez, és így az adott irányú mozgás során végig az árokban (fossában) marad. Ez a forgás azonban eltér az előzőekben leírt egyszerű zsanérforgástól, mert ez nem egy, hanem egyszerre három tengely körül történik, mint ahogyan az a „gömbcsukló” esetében észlelhető (az állkapocsízület „ízülettanilag” korlátolt szabad ízület vagy „golyóízület”; mozgáshatárait lokalizációja és a két oldali ízület egymással való merev összeköttetése szabja meg). A laterotrúsió során a balanszoldali ízületben a fej centrális okklúziós helyzetéből az állandóan változó helyzetű haránttengely körül kismértékű forgómozgást (kapitulumrotációt) végezve a tuberculum articulare lejtőjén lefelé-előrefelé-befelé (caudalis-ventralis-medialis irányban) csúszva mozog (transzláció). A mandibulának antagonista fogérintkezésekkel zajló (kontakt vagy más szóval fogazati artikulációs) oldalmozgásakor a funkcionális vagy organikus okklúzió alapelve, a különböző okklúziós régiók „kölcsönös védelme” úgy valósul meg, hogy a munkaoldalon az alsó szemfogak csücske a felső szemfogak palatinalis felszínén csúszva „vezeti” a „fogak részéről” a mandibula mozgását (szemfogvezetés), és ez eredményezi a balanszoldalon az antagonista rágófelszínek szétnyílását (diszklúzióját). További lehetőség, hogy a szemfoggal együtt az oldalsó csücskös fogak, a praemolarisok vagy esetleg a molarisok is részt vesznek a mozgás vezetésében (csoportvezetés). Ennek értelmében a balanszoldali antagonisták között nem szabad érintkezésnek lenni. Még súlyosabb hiba, ha nem a munkaoldalon, hanem a balanszoldalon vannak az oldalmozgás vezetésében az ízületeken kívül szerepet játszó fogak vagy fog (hiperbalansz-érintkezés). így tehát a kétoldali ízülettel együtt, azokkal összhangban a szemfog, esetleg a többi csücskös fog szabja meg az állkapocs kontakt oldalmozgásának irányát. Az oldalmozgást némileg tovább bonyolítja az állkapocsbiológiai struktúrájának mivoltából származó ama tény, hogy itt nem esztergagéppel kopásálló keményfémből készített szerkezetről, hanem kemény és lágy szövetekből felépülő anatómiai egységről van szó. Az oldalmozgáskor így nemcsak a vezető felszínek egymáson való elcsúszásával irányítottan, hanem az izmok húzó hatásának engedve, az egyéni adottságoktól függő mértékben (az ízület 48
