Fogorvosi szemle, 1996 (89. évfolyam, 1-12. szám)
1996-11-01 / 11. szám
Fogorvosi Szemle 89. 347-355. 1996. Semmelweis Orvostudományi Egyetem, Fogpótlástani Klinika, (igazgató: dr. Fábián Tibor egyetemi tanár), Budapest A Peri Probe elektronikus tasakmérő szonda és egy kézi parodontalis szonda összehasonlító vizsgálata DR. KALOCSAI KATALIN, DR. SOMOGYI ENDRE, DR. TÓTH ZSUZSANNA és DR. GERLE JÁNOS Fiziológiás körülmények között a fogak körül egy 1-2 mm mély ínybarázda található, melynek alapját funkcionális hám képezi, mely apicalisan a hámtapadásban folytatódik. Plakk hatására ínygyulladás alakul ki: a hyperaemiás, ödémás ínyduzzanat következtében a sulcus mélyül, ún. áltasak keletkezik, de a hámtapadás helye változatlan marad. Ha az ínyszél gyulladása a mélyebben fekvő parodontalis szövetekre: a gyökérhártyarostokra és a processus alveolarisra terjed, a hámtapadás apicalis irányban eltolódik, valódi tasak jön létre. Szondázás alkalmával az értékeket leggyakrabban az íny széléhez viszonyítjuk. Az ínyszél ugyanakkor a gyulladásos folyamatok következtében hyperplasiás, ödémásán duzzadt lehet, s ezáltal koronális irányba tolódik el nagyobb tasakmélységet eredményezve, míg a tasakfal zsugorodása a fognyak lecsupaszodásához vezet, kisebb tasakmélységet eredményezve. Ha a parodontium pusztulásának mértékéről, a tapadásveszteségről pontosabb képet akarunk kapni, a tasak bázisát a zománc-cement határhoz kell viszonyítani [8]. A szondázás során a szondavéget a sulcusba vezetjük, s már csekély erők kifejtésével is a szonda a hisztológiai tasakalapot képező hámtapadást roncsolja, és valahol a hámtapadás és kötőszövetes tapadás határán áll meg. A hisztológiai tasakmélység és a szondázási érték tehát egymással nem azonosak. A szondázási eredményeket különböző tényezők befolyásolják. A mérések során alkalmazott különböző nagyságú erő eltérő szondázási eredményekhez vezet. Van der Veiden vizsgálataival [4] igazolni tudta, hogy a szondázási erő és a behatolás mélysége között szignifikáns összefüggés áll fenn. A szondavég mérete és alakja szintén jelentős befolyásoló tényezőnek bizonyult. Ezt támasztják alá azok a vizsgálatok, melyekben ugyanazon pácienseken különböző típusú kézi szondákkal végeztek Érkezett: 1996. február 19. Elfogadva: 1996. június 22. 347
