Fogorvosi szemle, 1996 (89. évfolyam, 1-12. szám)

1996-08-01 / 8. szám

lást patkány SMG-ben. A kérdés megválaszolására Ang II-infúzió hatását tanulmányoztuk az SMG véráramlására kontrolikörülmények között, valamint a basalis NO-felszabadulást gátló No-nitro-L-argininmetil-észter (L-NAME) előkezelést követően. Tanulmányoztuk továbbá noradrenalin (NA)-infűzió hatását is a nyálmirigykeringésre ugyancsak kontroll, valamint L-NAME előkezelt állatokban. A véráramlásmérésre a rubídiummegoszlási technikát használtuk [8, 16].

Anyag és módszer

Kísérleteinket 82 db 260-360 g testsúlyú altatott (Inactin, 100 mg kg'1,

i.v.), hím patkányokon végeztük. Az állatok szabad légzését a tracheába vezetett kanül segítségével biztosítottuk. A patkányok egyik oldali vena (v.) femoralisába, valamint mindkét oldali arteria (a.) femoralisába kanült kötöttünk. A v. femoralison keresztül - alvadásgátlás céljából - heparint adagoltunk (1000 NE/kg). Az artériás középnyomást (MAP) az egyik oldali a. femoralisba vezetett kanül segítségével, higanyos manométerrel mértük. Az állatokat a műtőasztalon háton fekvő helyzetben rögzítettük, testhőmérsékletüket 37 °C-on tartottuk.

A véráramlás mérésére a 86Rb megoszlási technikát használtuk. E módszer alkalmazásakor állatonként 0,2 ml fiziológiás konyhasóoldatban levő kb. 1,3 Mbq 86RbCl i.v. beadásával egyidejűleg artériás vérmintákat vettünk az izotóp dilutiós görbe felvételéhez. A 86Rb-beadást követő 60. másodpercben az állatokat lefejeztük, és az SMG-ket késedelem nélkül eltávolítottuk. Az SMG-k nedves súlyát mértük. Radioaktivitásukat lúgos főzés után scintillációs Nal/Tl lyuk-kristály detektor segítségével határoztuk meg. A mirigy súlyegységre eső véráramlásának kiszámítását a standard eljárások szerint végeztük [4, 8].

Kísérleteink első szakaszában az Ang II különböző dózisát alkalmazva (1; 33 és 100 ng kg'1 min"1 i.v.; n=18) mértük a mirigykeringésre gyakorolt hatását. Vizsgáltuk a különböző dózisú L-NAME előkezelés (1; 3; 10; 30; 100 mg kg'1; n=30) hatását is az SMG basalis véráramlására. Az Ang II, ill. az L-NAME hatékony adagját a kapott dózis-hatásgörbék alapján választottuk ki.

A továbbiakban kísérleti állatainkból a következő csoportokat képeztük:

I. Kontrollcsoport (n=6):

A preparálást követő 10 perc nyugalmi periódus után i.v. 2 ml kg'1 fiziológiás sóoldatot adagoltunk bolusban. Mintegy 10 perces várakozás után fiziológiás sóoldat i.v. infúzióját kezdtük 0,1 ml min'1 sebességgel. További 5 perc elteltével következett a 86Rb beadása, majd az állatok ölése.

II. Ang Il-csoport (n=5):

Az állatok kezelése mindenben megfelelt a kontroll (I) csoportnál leírtaknak annak kivételével, hogy fiziológiás sóoldat i.v. infúziója

244