Fogorvosi szemle, 1994 (87. évfolyam, 1-12. szám)

1994-02-01 / 2. szám

Fogorvosi Szemle 87. 41—44. 1994.

Semmelweis Orvostudományi Egyetem, Gyermekfogászati és Fogszabályozási Klinika, (igazgató: dr. Dénes József egyetemi tanár), Budapest

Elasztikus gyűrűt felhelyező műszer (gyűrűműszer)*

IFJ. DR. KAÁN MI KLÓS

A műszernek, amelynek a „gyűrűműszer" nevet adtam, az elasztikus műanyag fogszabályozó gyűrűk — ikergyűrűk, gyúrűfüzérek — bracketekre való felhelyezésére szolgál.

A német és az angol szakirodalomban e gyűrűk többféle elnevezésével találkozhatunk pl. Kunststoffring, elastische Ring, elastische Kette, elastic chain, elastomeric ligatures, elastic ligation modules, de a gyártmánynevek pl. Dentalastics, Ligaturen Ringe, Elasto-force is elterjedőben vannak. A magyar orthodontiai szaknyelvben azonban e gyűrűk még nem kaptak végleges nevet. A mulibandterápia (direct bonding system) szerves tartozékát, az ívek és a zárak (bracketek) rugalmas kapcsolatát biztosító gyűrűket, rugalmas gyűrűknek, elasztikus gyűrűknek, gyfirűfüzérnek, füzérgyűrűnek, rugalmas gyűrüláncnak, műanyag gyűrűláncnak, rugalmas gyűrűfüzérnek nevezhetnénk a szókincsünkben már megjelent, megtévesztő és kissé pontatlan (már más, valóban gumi alapanyagú segédeszköz számára lefoglalt) „szólógumi”, „ikergumi”, „füzérgumi” elnevezések helyett.

A hazai gyakorlatban a rugalmas gyűrűk helyrejuttatásához a fogszabályozó orvosok számos eszközt használnak. Leginkább a tűfogó és a fogorvosi szonda együttes használata terjedt el. Egy, a fogszabályozás területén járatos orvos számára a rugalmas gyűrűk felhelyezése természetesen nem jelent komoly gondot. Más azonban a helyzet a fogorvostan-hallgatók és a kezdő fogszabályozók esetében, akik közel sem birkóznak meg eleinte olyan könnyen ezzel a művelettel. Nehézséget leginkább az okoz, hogy az elasztikus műanyag gyűrű a szonda hegyén csúszkál, ami nemcsak egyszerűen technikai nehézséget jelent, de a megugró műszer hegye sérülést is okozhat. E nehézségek kiküszöbölésére terveztem „gyűrűműszert” (1. és 2. ábra), mely kétféle típusban készül.

1. A frontfogtájékra tervezett műszernél a működő rész a nyél egyenes folytatását képezi (Íja ábra).

2. A kis- és nagyőrlők tájékára tervezett formánál a működő rész a nyéllel kb. 45°-os szöget zárt be (lfb ábra). A fogorvosi kéziműszerek átlaghosszúságával megegyező műszer működő része (A) két fő részből áll (В. C). A tompított végződésű hegyből (B) és a hegyen levő, a műszer tompított csúcsától megfelelő távolságra elhelyezett ütközőből (C).

* A Bán Zoltán-féle alapítványra hirdetett pályázaton díjat nyert pályamunka alapján.

Érkezett: 1993. január 12.

Elfogadva: 1993. június 5.

41