Fogorvosi szemle, 1994 (87. évfolyam, 1-12. szám)
1994-08-01 / 8. szám
lünk továbbá az is, hogy a vizsgáló teamek személyi összetétele se változzon. A jelen közlemény a magyarországi bázisvizsgálat (1985) és az első követéses vizsgálat (1991) legfontosabb eredményeit ismerteti. Vizsgálati anyag és módszer A bázisvizsgálatokat 1985-ben végeztük 7 évesek (894 fő), 12 évesek (893 fő) valamint 35-44 évesek (897 fő) körében. Budapesten, a fővároson kívül Szombathely, Győr, Pécs, Szeged, Miskolc, Nyíregyháza, Debrecen városokban történtek a szűrővizsgálatok. A fenti városokat a WHO szakemberei jelölték ki. E városokhoz csatlakozó rurális területek kijelölésében szabad kezet kaptunk, s végeredményben a szervezés helyi lehetőségei döntöttek egy-egy, a fenti városok közelében található község kiválasztásában. A városok sorrendjét követve ezek a következők voltak: Gödöllő, Gencsapáti és Vép, Tét, Boly, Mórahalom, Szikszó, Tiszavasvári, Józsa. A WHO külön kívánsága volt, hogy a fenti vizsgálati helyeket egy Kecskemét környéki rurális terület egészítse ki (Tiszakécske). A vizsgálandó személyek számának meghatározásában az ún. pathíinder*-módszert követtük [20, 21]. Ennek az a lényege, hogy a különböző földrajzi területeken (városi és rurális egyaránt) nemenként és korcsoportonként véletlenszerűen kiválasztott 25 fő vizsgálata szükséges megbízható adatok szerzéséhez. A vizsgáltak életkorát a már betöltött életévek határozták meg. (PL: szélsőséges esetben a vizsgálat időpontjában 12 évesnek tekintendő az a gyermek, akinek a vizsgálatot követő napon lesz 13. születésnapja). A fentiek alapján minden városban és községben 150-150 fő került vizsgálatra. Kivételt képez Budapest mint főváros, melyre az 1 millió lakosnál többet számláló nagyváros pathfinderszabályai voltak érvényesek. Itt a vizsgáltak száma nemenként és korcsoportonként 50-50 fő volt, tehát összesen 300. Mind a két vizsgálatnál tehát a vizsgáltak tervezett száma 2700 volt. Apróbb regisztrálási hibákból adódóan (elsősorban életkorra vonatkozó hibák voltak ezek) a ténylegesen feldolgozásra kerülő adatok néhány fővel kevesebbet jeleznek. A már említett bázisvizsgálatnál 2684, a követéses vizsgálatnál ez 2651 volt (6 évesek: 898, 12 évesek 898, 35-44 évesek 855 fő). A két vizsgálat egyik gyermekcsoportjánál összehasonlítási nehézségeink adódnak, ugyanis a bázisvizsgálatra a WHO a 7 éveseket jelölte, majd a követéses vizsgálatnál a 6 évesek szűrését kérte. A gyermeklakosság vizsgálatának szervezése természetesen lényegesen könnyebb, egyszerűbb volt, mint a felnőtteké. Ezzel kapcsolatban említjük meg, hogy a városokban a felnőttek körében végzett morbiditási vizsgála* A pathfinder szó a Longman Dictionary of Contemporary English szerint két jelentésű: 1. az a személy, aki egy csoportot egy ismeretlen területen a helyes úton átvezet; 2. az a személy, aki új módszert fedez fel egy tevékenységi folyamatban. A WHO idézőjelben használja ezt a szót, mellyel nyilván egy betegség morbiditása felkutatásának új módjára utal. 224
