Fogorvosi szemle, 1994 (87. évfolyam, 1-12. szám)
1994-08-01 / 8. szám
tok gyakorlatilag a járóbeteg-ellátás szintjén történtek. Ez azt jelenti, hogy elsősorban azok kerültek be a morbiditási vizsgálatba, akik betegségük miatt a szakrendelésen megjelentek. A községekben véleményünk szerint az eltérő szervezés következtében a vizsgálati adatokban nagyobb súlyban szerepel az ún. rejtett morbiditás [13], tehát az eredmények is jobban tükrözik a valóságot. A vizsgálatokat 6, két fogorvosból álló munkacsoport végezte. A munkacsoport egyik tagja volt a vizsgáló, aki a klinikailag észlelt elváltozásokat, valamint a terápiás javaslatokat azonnal kóddal jelölve közölte a regisztrációt végző kollégának. A vizsgálatok minden egyes alkalommal fogorvosi rendelőben, korszerű megvilágítás mellett tükör, szonda valamint CPITN szonda [3, 4, 5, 6, 11] segítségével történtek. Az adatok regisztrálása a WHO A4-es méretű professzionális adatfeldolgozásra alkalmas formuláira történt. Arra törekedtünk, hogy mindkét vizsgálatnál a teamek személyi összetétele azonos legyen (a funkciót is ideértve), valamint egy-egy team mindkét vizsgálatnál ugyanazon településeken dolgozzon. E törekvésünk néhány kivételtől eltekintve valóra is vált. A teamek gyakorlása majd kalibrálása több napon keresztül a WHO képviseletében megjelent Möller professzor vezetésével és irányításával Budapesten történt [15] Möller professzor a kalibrálást sikeresnek ítélte meg. A vizsgálatokat olyan területeken végeztük, ahol az ivóvíz természetes fluoridtartalma alacsony (X. táblázat). Eredmények, megállapítások Magyarországon a jelen közleményben ismertetett, az egész országra kiterjedő, három korcsoportban egyidejűleg végzett, mindkét alapvető fogbetegségre vonatkozó, terápiás javaslatokkal összekapcsolt epidemiológiai vizsgálatok ezt megelőzően nem történtek. Ennek ellenére igyekszünk a WHO-vizsgálatokat megelőző fontos hazai felmérésekkel összehasonlításokat tenni, bár az utóbbiak általában egy-egy földrajzi területre, esetleg csak egy településre vonatkozó adatokat nyújtanak számunkra. Tesszük ezt különös hangsúllyal a 6 évesek korosztályában, hiszen itt a bázisvizsgálatok 7 éveseivel nem lehetséges az összehasonlítás. (Az utóbbiak adatait táblázatainkban csak tájékoztatás céljából közöljük.) 1. Cariologiai adatok a gyermekkorcsoportokban 1.1. A 6 éveseket az 1991-ben végzett követéses vizsgálatnál mértük fel. A tej fogakra vonatkozó cariesfrekvenciát 70%-osnak találtuk (I. táblázat), ami Nyugat-Európa országaihoz képest ugyancsak szerény eredmény. Ezekben az országokban a fenti érték 30-40% [21]. Kedvezőbb a helyzet, ha a hazai régebbi eredményeket vesszük figyelembe. Tóth K. és mtsai szegedi 6 éveseknél 82,1%-os cariesfrekvenciát találtak 1960-ban [18], ugyancsak Tóth К. és mtsai a deszki asztalisó fluordúsításáról szóló cikkükben a kont-225
