Fogorvosi szemle, 1994 (87. évfolyam, 1-12. szám)
1994-05-01 / 5. szám
Fogorvosi Szemle 87. 141—145. 1994. Eötvös Loránd Tudományegyetem, Ásványtani Tanszék* (tanszékvezető: dr. Buda György egyetemi docens), Budapest és Semmelweis Orvostudományi Egyetem, Konzerváló Fogászati Klinika** (igazgató: dr. Fazekas Árpád egyetemi tanár), Budapest Neodímium hatása humán fogzománc kristályszerkezeti jellemzőire in vitro DR. KISS JÁNOS*, DR. BÁNÓCZY JOLÁN** és DR. GINTNER ZÉNÓ** A fogzománc de- és remineralizációs folyamatainak — mind analitikus, mind komplex, azaz a lehető legtöbb — a fog környezetében ható tényezőket (biokémiai, mikrobiológiai stb.) figyelembe vevő átfogó megismerése elméleti és gyakorlati jelentőséggel bír a caries gyógyításában és megelőzésében. A fogzománc kristálykémiai modellezése során (bioásvány) a kutatások homlokterében a zománcot 96-97%-ban alkotó hidroxilapatit (HAP) fizikai-kémiai tulajdonságainak kariológiai szempontból pozitív irányú megváltoztatása áll. A szakirodalomból jól ismert a fluor pozitív szerepe a fogzománc remineralizációjában. Az ionos formában jelenlévő fluor elősegíti a zománc természetes rekrisztallizációját [4], valamint „pótanionként’' beépülve a zománc kristályszerkezetébe (fluorapatit, FAP) növeli annak savrezisztenciáját és keménységét [8]. A hexagonális kristályszerkezetű hidroxilapatit (HAP) fizikai-kémiai sajátságai kationok beépülésével is megváltoztathatók [8, 13]. Ásványtani tapasztalat, hogy az élettelen természetben előforduló apatit és változatai kristályszerkezetét a ritkaföldfém beépülése („szennyezés”) geomineralógiailag ellenállóbbá, időállóbbá teszi [3]. A ritkaföldfémek (lantanoidák) kristálykémiailag különös elemcsoport. Tizenöt elem tartozik ide, és lantanoidák névvel szerepelnek a periódusos rendszerben. Az 5. és 6. vegyértékhéj elektronkonfigurációja változatlan, a 4f héjak feltöltődnek, tehát a változások, amelyek az egyes elemeket megkülönböztetik egymástól, mélyen az atom elektronfelhőjének belsejében zajlanak. Ennek sajátos következménye, hogy a ritkaföldfémek elemei igen hasonló fizikai-kémiai tulajdonságokkal rendelkeznek. A ritkaföldfémek nyomelemként jelen vannak élelmiszerekben, az emberi, állati és növényi szervezetekben. Konkrét biológiai szerepük kellően még nem tisztázott [13]. Mühlemann már 1961-ben beszámolt a cérium savoldékonyság-csökkentő hatásáról patkányfogakon [12], Shrestha és mtsai különböző többértékű Érkezett: 1994. február 27. Elfogadva: 1994. március 12. 141
