Fogorvosi szemle, 1994 (87. évfolyam, 1-12. szám)

1994-04-01 / 4. szám

SZERZŐINK FIGYELMÉBE

A Fogorvosi Szemle a Magyar Fogorvosok Egyesülete hivatalos közleményeként -- egyrészt a magyar fogorvosok szakmai képzését és továbbképzését, valamint tájékoztatását szolgálja, másrészt a magyar sztomatológiai kutatás eredményeit ismerteti.

E célok megvalósítása érdekében közlésre elfogad:

7. A szerkesztőség felkérésére, ül. a szerkesztőséggel történt előzetes megállapodás alapján írt munkákat:

1.1. Az orvostudománynak a fogorvosi tevékenységet érintő, valamint a fogorvostudomány egyes részdiszciplínáinak haladását tükröző, értékelő jellegű összefoglaló referátumokat. Terjedelmük a tárgykörtől függően kb. 10-12 szabvány gépírt oldalnyi is lehet.

1. I. I. Szerkezeti felépítésük az anyag természetétől függően különböző lehet, de alapvetően kötetlen.

1.1.2. A kézirathoz összefoglalás angol nyelven csatlakozhat.

1.1.3. A kézirathoz csatlakozó irodalomjegyzéket illetően értelemszerűen a 2.1.1.7. pontban leírtak az irányadók.

1.2. Összefoglaló áttekintést felkért szerző vagy általa vezetett kutatócsoport kollektív tudományos munkájának jelentős periódusáról, eredményéről, legföljebb mintegy 8-10 szabvány gépírt oldal terjedelemben.

1.2.1. Szerkezeti felépítése kötetlen, de többnyire előnyös, ha a 2.1.1. pontban leírtakat betartja.

1.2.2. A kézirathoz angol nyelvű összefoglaló csatlakozhat.

1.2.3. A kézirathoz csatlakozó irodalomjegyzéket illetően értelemszerűen a 2.1.1.7. pontban leírtak az irányadók.

2. Eredeti közleményeket, mégpedig:

2.1. Beszámolókat önálló tudományos munkáról, a sztomatológiát közvetlenül érintő alap- és alkalmazott kutatásban elért eredményekről, kísérletes vagy klinikai vizsgálatokról, klinikai módszerekről és tapasztalatokról, fogtechnikai (laboratóriumi) eljárásokról. Alapvető követelmény, hogy a közleménynek újat kell tartalmaznia; már — akár csak külföldön is — ismert eredmények ellenőrzéséről és igazolásáról legföljebb rövid beszámoló közölhető. Kísérletes vagy klinikai tapasztalatokra nem támaszkodó elméleti megfontolások csak akkor kerülhetnek közlésre, ha ú jszerű szemléletük folytán a kutatást serkenthetik. E beszámolók terjedelme legföljebb 5-8 szabvány gépírt oldalnyi lehet.

2.1.1. E beszámolók szerkezeti felépítésében előnyös az alábbi tagozódás:

2.1.1.1. Rövid bevezetés. E néhány sorból ki kell tűnnie a munka célkitűzésének.

2.1.1.2. Irodalmi áttekintés. A végzett tudományos munka előzményeit feltáró, tartalmához kapcsolódó irodalmi adatok tömör, lényegre törő, kritikai ismertetése. Az így említett műveket a közlemény végén álló irodalomjegyzéknek — lásd a 2.1.1.7. pontban — tartalmaznia kell. Hivatkozás másodkézből átvett adatokra ebben az áttekintésben csak kivételesen engedhető meg.

2.1.1.3. Vizsgálati anyag és módszer. Az olvasót pontosan tájékoztatni kell a vizsgálati anyag összetételéről, klinikai vizsgálatokban reprezentatív jellegéről, a válogatás módjáról, a vizsgálatok „vak’' vagy „nyílt” módjáról, az esetleges összehasonlítás alapjául szolgáló kontroliokról. A módszert úgy kell leírni, hogy a leírás nyomán — az irodalmi hivatkozások figyelembevételével - - a probléma iránt érdeklődő szakértő olvasó meg tudja ismételni a vizsgálatokat.

2.1.1.4. Eredmények, megállapítások. Ugyanaz a tény (lelet, eredmény) vagy ábra, vagy táblázat formájában közölhető. Összefüggő mondatokban leírható megállapítások táblázatba foglalása csak akkor engedhető meg, ha az érthetőséget könnyíti, ill. helykíméléssel jár. Ábrán, ill. táblázatban mutatottak részletes szöveges leírása többnyire felesleges. A vizsgálatokban nyert számszerű adatok statisztikai értékelése, különösképpen epidemiológiai tárgyú közleményekben, nemkülönben csoportok összehasonlításakor kívánatos.

12]