Fogorvosi szemle, 1993 (86. évfolyam, 1-11. szám)
1993-02-01 / 2. szám
2.1. Az alkarlebeny jellemzői A Peking közelében lévő Senjang Kórházban 1978-ban alkalmazták először az alkarlebenyt, mikrosebészeti módszerrel átültetve, nyaki égési sérülések után kialakult heges kontraktúrák kezelésére. Yang és mtsai [14] ezt 1981-ben közölték. Európában elsők között Mühlbauer és mtsai [10], Soutar és mtsai [12], Drommer és Stankovic [3] alkalmazták különböző szájüregi szövethiányok pótlására. Klinikánkon 1986-ban végeztük az első ilyen műtétet. A lebeny nagy előnye, hogy anatómiailag viszonylag állandó környezetből történik kiemelése. A preparálható érnyél hosszú, akár 20 cm is lehet, a lebeny vékony, mert kevés a subcutan zsír. Nagy bőrfelület nyerhető, Yang és mtsai [14] leírása szerint az eddig preparált legnagyobb lebeny 35 x 15 cm-es volt. Az alkarlebeny proximális határa a könyökárok, distalisan a csukló. Az arteria radialis az ulnaris oszlásig kipreparálható és eltávolítható. A lebeny az alkar distalis, középső vagy proximális harmadáról vehető (5. ábra). 2.2. Az alkarlebeny készítésének módja klinikánkon A lebenyt az alkar flexoroldaláról vesszük. A vérellátást az arteria radialis biztosítja, mely a csuklótól az arteria ulnaris oszlásáig kipreparálható és eltávolítható anélkül, hogy a kéz vérellátása különösebb kárt szenvedne. A vénás elfolyás több irányban lehetséges (6. ábra). Általában a felületes, 6. ábra. Az alkar artériái és a lebeny helyzete subcutan vénák, a vena cephalica vagy a vena basilica használatosak, az artériát kísérő két véna egyedül is képes a vénás lefolyást biztosítani. Természetesen a nagyobb biztonság érdekében több vénát használunk fel, mivel a saját és az irodalmi tapasztalatok szerint a legtöbb szövődmény a vénás elfolyással van. Mi a két venae comitantest használjuk fel, és mindkét vénát anasztomizáljuk valamelyik két nyaki vénával, így ezek biztonsággal ellátják feladatukat. Eddig trombotikus szövődményt nem észleltünk. 41 5. ábra. Alkarlebeny-vételi lehetőségek
