Fogorvosi szemle, 1993 (86. évfolyam, 1-11. szám)

1993-01-01 / 1. szám

Fogorvosi Szemle 86. 15—21. 1993.

Debreceni Orvostudományi Egyetem, Fogászati Klinika (igazgató: dr. Keszthelyi Gusztáv egyetemi tanár), Debrecen

Barázdazárás hatékonyságának rövid távú vizsgálata

DR. MADLÉNA MELINDA, KINCSES SÁRA*, DR. ALBERTH MÁRTA és DR. KESZTHELYI GUSZTÁV

Hazánkban a fogszuvasodás előfordulására vonatkozó vizsgálatokból kiderült, hogy ennek mértéke tízévenként megkétszereződik. Hasonló jelenséget észleltek néhány évtizeddel ezelőtt a fejlett ipari országokban is. Annak ellenére, hogy ezekben az országokban a fogorvosok száma ebben az időszakban jelentősen szaporodott, azaz a fogorvosi ellátottság javult, a fogszuvasodás elterjedtsége fokozódott. Időközben a fogszuvasodás és a fogágybetegségek kiváltó okait tudományos kutatások jórészt tisztázták, és ezek alapján hatékony megelőző módszerek gyakorlati kidolgozására is sor került. Az Egészségügyi Világszervezet meghirdette az „Egészséget mindenkinek 2000-re!” mozgalmat. Ennek keretében meghatározták a fogorvoslás területén az ezredfordulóig elérendő célokat [1]. Ezekben már világosan tükröződik a szemléletváltás, mely szerint az elérendő cél elsősorban nem a fogorvos-lakosság arány javítása, hanem a fogszuvasodás előfordulásának jelentős csökkentése. Ez csakis a caries megelőzésének mindenkitől jól ismert három alappillérére építve érhető el: a fogazat szempontjából is egészséges táplálkozás, a megfelelő szájhigiéné, valamint a fluoradagolás megvalósítása. Ezekhez a gyermek fogazatának korai gyógykezelését, az ún. cariesrizikó-csoportok, illetve cariesaktív egyének meghatározását és kiemelését (külön gondozás céljából), valamint az őrlőfogak barázdáinak lezárását (a cariogen ingerek távoltartása céljából) is hozzásorolják.

Röviddel a fog áttörése után a különböző cariogen ingerek hatására már megindulhat a fossák és fissurák szuvasodása. Ezért az utóbbi évtizedekben felmerült a gondolat, hogy a fogak barázdáit megfelelően tapadó anyaggal lezárják. A problémát egyrészt az vetette fel, hogy a fluoridok alkalmazása elsősorban a sima felszíni caries előfordulását csökkenti, az occlusalis felszínen kevésbé hatékony. Másrészt előállítottak olyan anyagokat, melyek felhasználása a könnyen hozzáférhető barázdaszuvasodások megelőzésére lehetségesnek látszott [2].

1924-ben Thadeus Hyatt javasolta a preventív tömést [10]. Ez abból állt, hogy preparáltak egy I. osztályú cavitast, amely magában foglalta a fossákat és a fissurákat, majd amalgámmal betömték.

* A dolgozat írása idején V. éves fogorvostan-hallgató

Érkezett: 1992. július 9.

Elfogadva: 1992. december 4.

15