Fogorvosi szemle, 1993 (86. évfolyam, 1-11. szám)

1993-04-01 / 4. szám

1. ábra. A II. 5. mintán nitrogénnel telített műnyálban katódos aktiválás után (1) és passzív felületen (2) meghatározott potenciodinamikus görbék. A potenciálváltoztatás sebessége: 100 mV/perc.

azt a potenciálintervallumot, ahol a korróziós potenciál az oldatba merítés után oxigénnel telített oldatban 12 óra alatt változik. A potenciodinamikus görbék alakja, a különböző potenciálokon mérhető áramok nagy mértékben függnek az előkezelés (aktív, passzív felület) és a potenciálváltoztatás sebességétől. Az első ábrán bemutatott görbéken nyilakkal jelöltük a potenciálváltoztatás irányát. О V potenciál környezetében mindkét ötvözeten hiszterézis figyelhető meg. Adott potenciálhoz nagyobb áram tartozik a csökkenő potenciálok irányában meghatározott görbén, mint a növekvő potenciálok irányában regisztráltakon. Ez egyértelműen az ötvözetek lyukkorróziós hajlamára utal. Megjegyezzük, hogy valamennyi vizsgált ötvözet hasonló viselkedést mutatott. Kloridtartalmú oldatokban a vas, a nikkel, valamint ötvözeteik elegendően pozitív potenciálon lyukképződéssel oldódnak, korrodeálódnak. Az eredmény a vizsgált NiCr-ötvözeteken tehát nem meglepő. A kérdés viszont az, hogy in vivo körülmények között lehetséges-e az ötvözetek lyukkorróziója. Hogy megválaszoljuk a kérdést részletesen vizsgáltuk az ötvözetek lyukkorróziós hajlamát.

Lyukkorrózió vizsgálata

Az irodalomban az ötvözetek lyukkorrózióval szembeni stabilitását a lyukképződési és az újrapassziválódási potenciállal jellemzik [14, 15]. Ez utóbbi potenciál a gyakorlat számára a fontosabb, mert megadja azt a potenciálhatárt, amelynél negatívabb irányban lyukképződés nem várható (a véletlenszerűen képződő lyukak újrapassziválódnak.) Ha a korróziós potenciál (Ek) negatívabb az újrapassziválódási potenciálnál (Eup), azaz fennáll az Ek<Eup egyenlőtlenség, akkor az adott körülmények között kizárható a tartós lyukkorróziós károsodás. Az újrapassziválódási potenciál meghatározása azonban nagy körültekintést igényel, mivel értékét számos paraméter, többek között a felület állapota, a mikroötvözők, az oldatösszetétel és a kísérleti körülmények (pl. a polarizáció sebessége) nagymértékben befolyásolják. A 3. táblázatban bemutatott újrapassziválódási potenciálokat galvanosztatikusan határoztuk meg. A passzív felületű mintákat külön-129