Fogorvosi szemle, 1992 (85. évfolyam, 1-12. szám)
1992-05-01 / 5. szám
méreteloszlásának összevetése elmaradt, a dolgozat további mondanivalója megkérdőjelezhető. Mi a saját, nagyszámú, pásztázó elektronmikroszkópos vizsgálataink során nem így preparálunk. 2. oldal, I. oszlop, 2. bekezdés: A Homodent-1 ötvözetport gyorshűtéssel előállított szalag aprítása útján állítjuk elő. A legfeljebb 50 pm vastagságú, kb. 3 mm széles szalagot aprítjuk mechanikus úton: ez a technológia határozza meg a szemcsék alakját. Ha a szerzők elfogadták volna a konzultációra vonatkozó javaslatunkat, és első kézből, a helyszínen ismerték volna meg a technológiát, akkor ez az alak természetes lenne számukra, és nem illetnék a szemcsealakot az elítélő jellegű „nem egységes, szabálytalan” jelzőkkel. Miért lenne jobb az egységes, szabályos alakúnak minősített szemcsékből álló ötvözetpor? 2. oldal, I. oszlop, 3. bekezdés: A szerzők a pásztázó elektronmikroszkópos vizsgálataik során készített felvételek alapján azt állítják, hogy a Homodent-1 szemcséi 2—250 pm közötti méretűek. Mi azt állítjuk, hogy a legnagyobb szemcse olyan, amely átmegy egy 71 pm-es szitán (mi a Fritsch-cég szitáit használjuk). A mechanikus aprítás után a durva frakciót ugyanis ilyen lyukbőségű szitán választjuk le. A dolgozat 2. ábráján szereplő képen lévő nagy szemcse 1000 x -es nagyításban 72 mm, vagyis a valóságos mérete 72 pm. Honnan származik a 250 pm-es méret? Félünk, hogy itt durva mérési hibáról, vagy az olvasó tudatos félreinformálásáról van szó. Ezt feltétlenül helyesbíteni kérjük. A legkisebb szemcsék mérete — a szerzők állításával ellentétben — nyilván szubmikroszkópos. Egy portermék méreteloszlását a legvalószínűbb mérettel és a szórással szokás jellemezni. Egyedi mérések alapján a méreteloszlásról véleményt alkotni tudománytalan dolog. Kívánságra termékünk fenti elveknek megfelelő méreteloszlását közöljük, de ez részben gyártási titok. Az 1. ábrán egyébként (2 m—250 m) mérettartomány szerepel, ez durva sajtóhiba. A 3. ábra felvétele egyébként a szerzők megalapozatlan állításával ellentétben jól szemlélteti, hogy a Homodent-1 ötvözetpor átlagos szemcsemérete 40—50 pm között van. 2. oldal, I. oszlop, 4. bekezdés: A morfológiai inhomogenitás ismét csak negatív jellegű megítélés anélkül, hogy a továbbiakban szerepe lenne ennek az inhomogenitásnak. Oka ennek a jellegnek egyébként az, hogy a gyorshűtés során a szalag egyik felülete a korongon, míg másik fele szabadon dermed. A szemcsék oldalai pedig töréssel keletkező felületek. A szemcsék alakja a gyártástechnológia szükségszerű következménye, nem értjük, hogy ezt az alakot miért illetik a szerzők állandóan, eposzba illően negatív jelzőkkel. 2. oldal, 11. oszlop, 2. bekezdés: A Goodfill ezüstamalgám mikroforgácsolással vagy finomreszeléssel készített amalgám, így ez a technológia határozza meg a szemcsék alakját. Ez az alak természetszerűleg más, mint a Homodent-l-é, de önmagában — mint alak — se nem jobb, se nem rosszabb. 3. oldal, II. oszlop, 1. bekezdés: Sajnálatos módon a szerzők csak a dolgozat végén utalnak a gyártástechnológia jelentőségére. Mi felajánlottuk, és most is felajánljuk: bemutatjuk a technológiát az érdeklődőknek. Ez egyébként nem kötelessége a gyártónak, de a hazai fogorvostársadalom bizalmának növelése érdekében készen állunk rá. Egyébként: amit a szerzők a technológiáról közölnek, az többféle technológia keveréke, ítéletalkotásra nem alkalmas. Részletes kritikájára nem térünk ki, hiszen a felhasználókat elsősorban az ötvözetpor felhasználói tulajdonságai érdeklik. 3. oldal, II. oszlop, 2. bekezdés és 4. oldal, I. oszlop, 1. bekezdés: Ezekben a részekben tükröződik egyértelműen az a körülmény, hogy a szerzők nincsenek tisztában a technológiai folyamatok lényegével. Szférikus amalgámot ugyanis fémporlasztással (fémolvadéksugárnak gázzal, vízgőzzel vagy vízzel való porlasztásával) lehet előállítani. A gyorsan forgó korongon az olvadék szalagként dermed meg, ebből nem lesz szférikus por, „csak” gyorshűtött szalag, amely — ha az ötvözet rideg — aprítható. Mi ez utóbbi technológiát választottuk. 4. oldal, I. oszlop, 3. bekezdés: A gömb az a test, amelynek felülete legkisebb térfogatához képest, így ez az állítás éppen fordítva érvényes. 4. oldal, I. oszlop, 5. bekezdés: Ez feltételezés. Nekünk erre vonatkozóan tényleges mérési adatunk van: megmértük ugyanis termékünk oxigén- és nitrogéntartalmát. Összehasonlításul közöljük a Goodfillre vonatkozó adatokat is. 0 (ppm) N (ppm) Goodfill 0,059 0,008 Homodent-1 0,054 0,0025 146
