Fogorvosi szemle, 1991 (84. évfolyam, 1-12. szám)
1991-03-01 / 3. szám
Fogrovosi Szemle 84. 87—90. 1991. Bázakerettye Községi Közös Tanács körzeti fogászati rendelője A bölcsességfogak redukciójának fokozatai Fogazati rendellenességek egy körzeti fogorvos eseteiből, 10. DB. SÁBHEGYI JÓZSEF* A fogak alak-, nagyság- és számbeli rendellenességei szorosan összefüggnek egymással A kisfogúság, a microdontia például tekinthető úgy, mint a fogcsírahiány, az aplasia enyhébb megjelenési formája, mikromanifesztáeiója [Schulze, 6], átmenet a csírahiány felé. Mindkét rendellenesség ugyanazon fogakon jelentkezik leggyakrabban (bölcsességfogak, felső kismetszők, alsó középső metszők), kivéve a második kisőrlőket, melyek viszonylag gyakran aplasiásak, de rendkívüli ritkaságnak számít a microdontiájuk. A jelenséget a bölcsességfogakon lehet leginkább tanulmányozni, ezeken mindenféle variáció gyakran előfordul. A bölcsességfog a leggyakrabban csirahiányos fog. A felsők gyakrabban, az alsók ritkábban [Grahnén, 2]. Az aplasia előfordulásában a nemek között nincsen számottevő különbség [Schulze, 6]. Különbséget mutattak ki viszont a különböző embertípusoknál való jelentkezésében: gyakoribb a mongolid rasszhoz tartozóknál [Schulze, 6] és az alpesi típusú europidoknál [Röse, 4]. Az, hogy a leggyakrabban csírahiányos fog, magyarázza Adler—Adler—Hradeczky megfigyelését [cit. Schulze, 5], miszerint a csírahiánya a többi fogéval párhuzamosan mutatkozik; hiszen csaknem minden csoportos fogcsírahiánynál (oligondontia, anodontia) csírahiányos(ak) bölcsességfog(ak) is. E fogak aplasiájának és microdontiájának etiológiájában is döntő szerepet játszik az öröklődés. Ezt a megfigyelést testvérvizsgálatok [Grahnén, 2] és állatkísérletek [Schulze, 5] is alátámasztják. A bölcsességfogak megléte vagy hiánya nem állapítható meg biztosan 14 éves kor alatt [Schulze, 6]. Mivel pedig a számbeli anomáliák vizsgálata többnyire a 14 év alatti korosztályon történik, gyakran nem szerepel a hypodontia-statisztikákban, melyek emiatt hamis képet adnak [Szentbe, 6]. Esetismertetések Az 1. ábra olyan esetet mutat, melyen nyomon lehet követni a bölcsességfogak redukciójának négy különböző fázisát. A bal felső alig kisebb a hetes fognál, még normális méretűnek mondható. A redukciót csupán a distopalatinális csücsök megkisebbedése jelzi. A bal alsó már jóval kisebb a normális méretnél, némi csücsökredukciót is mutat, de normális alakú. A jobb alsó ennél valamivel kisebb, atípusos formájú, a csücsök-barázda rendszere a felső őrlőfogakéhoz hasonlít. A jobb felső már egészen csökevényes alakú csapfog (dens emboliformis). (Ezt a pulpitis miatt eltávolított fogat külön is be tudom képen mutatni.) A 2. ábrán bemutatott esetben a megtartott és ép fogazatban mind a négy bölcsességfog csírája hiányzik, ami ritkán fordul elő. Itt az etiológiában világos a domináns öröklődés : az édesanyának is aplasiás az összes bölcsességfoga. A 3/a. ábrán a jobb felső második nagyőrlőfogon látható distopalatinálisan egy extrém méretű számfeletti csücsök, jól elkülönülten a fogkorona többi részétől. A rönt* A szerző jelenlegi munkahelye: Egyesített Egészségügyi Intézmények, Gödöllő (igazgató: llr. Papp Katalin) Fogászati szakrendelése (főorvos: Dr. Makra Csaba); Gödöllői Agrártudományi Egyetem, Üzemi fogászati szakrendelés Érkezett: 1990. július 24. Elfogadva: 1990. október 18. 87
