Fogorvosi szemle, 1991 (84. évfolyam, 1-12. szám)

1991-02-01 / 2. szám

DMF

12-41a. ábra. A caries-intenzitás 1975-ben és 1980-ban. : iskolafogászatra járt. —: iskolafogászatra nem járt

4/b. ábra. A caries-intenzitás 1985-ben és 1990-ben. + : iskola fogászatra járt. —: iskolafogászatra nem járt

kedést. Érdekes és tanulmányozásra érdemes kérdés, hogy az isk. fog.-ra nem jártak között miért található — egy vizsgálati év kivételével —- legalább másfél—kétszer több ép fogú, mint az isk. fog.-ra jártak között. A cariesfrekvencia értékei egyelőre még szintén nem jeleznek a nyugat-európaihoz [15] hasonló javulást. A fogstatusok adatait feldolgozva, a caries-intenzitás számított indexének vizsgálata is tanulságos eredményeket hozott. A szuvas, a hiányzó és az ellátott fogak számát jelző D, M, F indexet természetesen külön is vizsgáltuk. Szignifikáns különbséget az isk. fog.-ra nem jártaknál észleltünk: a D értékének ingadozását és az M-index csökkenését figyelhettük meg. Az isk. fog.-ra jártak és nem jártak összesített eredményeiben értelemszerűen mindezek tükröződtek (a D-index értékének hullámzása, az M-index csökkenése).

Mindezek azt bizonyítják, hogy —- bár az iskolafogászatra jártak száma jelentősen emelkedett — a fogstatusokon, Ш. a caries-frekvencia és cariesintenzitas értékein a gyermekfogászati munka eredménye nem igazán tükröződött, 1974-ben és 15 év múlva, 1990-ben is hasonlóan jelentős sztomatológiai ellátási igényű fiatalok vonultak be a Magyar Honvédséghez. Ennek oka multicausalis. Mint már annyian — szerzők elsők között — jelezték, a szervezett fogászati ellátásban már (még) nem részesülő 14—18 éves korosztály caries szempontjából igen esendő tagjainál a gyermekfogászati munka eredményeit szinte „megsemmisítő” sztomatológiai körfolyamatok zajlanak. Emiatt (is) tapasztaljuk aztán a bevonuló fiatalok fogstatusának fentiekben részletezett állapotát.

47