Fogorvosi szemle, 1991 (84. évfolyam, 1-12. szám)
1991-05-01 / 5. szám
1991. május LXXXIV. 5. szám FOGORVOSI SZEMLE Fogorvosi Szemle 84. 129—138. 1991. Semmelweis Orvostudományi Egyetem Fо gpótlástani Klinika (igazgató: Dr. Fábián Tibor egyetemi tanár), Budapest Serdülőkorúak fogászati szűrővizsgálatának általános tapasztalatai DB SZÖLLŐSI KATALIN, DB.. FEJÉBDY PÁL, DB. LAJTA BEÁTA ÉS DB. MOLNÁK MAGDOLNA A Fogpótlástani Klinika 1986 óta szűrővizsgálatot végez az ország különböző területein, melynek fő célja a hazai lakosság általános fogászati állapotának és fogpótlással való ellátottságának felmérése. Az általános tapasztalatokon túl fontosnak találtuk a serdülőkor adatait külön elemezni, hiszen a fiatalok fogazatának jelenlegi állapota, az ekkor végzett fogászati beavatkozások hatása — vagy azok elmaradása — az egyén egész élete során nyomon követhető, ugyanakkor évtizedekre előre vetíti a fogászat ellátási feladatait. Az ország különböző pontjain végzett felmérésünk során vizsgáltuk a 14—19 éves fiatalok fogazati és szájhigiéniai viszonyait abban bízva, hogy a hosszú ideje tartó, mind szélesebb körű káriesz prevenciós programok hatására a most felnövő gyermekeknél serdülőkorban már pozitív előjelű változásokkal is találkozhatunk. Anyag és módszer Közleményünkben hat helyszín — Budapest I., Budapest II., Székesfehérvár, Gödöllő, Nyíregyháza, Szekszárd — adatait dolgozzuk fel. A szűrővizsgálat során a reprezentatív mintául szolgáló személyeket a Röntgenernyő és Fényképszűrő Állomásokra berendeltek közül véletlenszerűen választottuk ki, ők az esetleges fogászati felmérésről előzetes értesítést nem kaptak. A fogászati felmérésbe csak 13—14évnél idősebbeket vontunk be, olyanokat akiknek a maradófogai 7-től 7-ig már áttörtek, okkluzióba illeszkedtek. (Ez az életkor megegyezett a tüdőszűrésre berendeltek alsó korhatárával.) Felső korhatár a fogászati szűrésben természetesen nem volt, magunk számára a 18—19 évet annak alapján határoztuk meg, hogy addigra általánosan elfogadottan befejeződik a testi fejlődés és növekedés, az arc területén is kialakulnak a felnőttekre jellemző paraméterek. Jelen elemzésünkben 7000 személyt vizsgáltunk meg, közülük a 14—19 éves korúak lakóhely, nem, életkor szerinti csoportosítását az I. táblázat tartalmazza. Feltételeztük, hogy a 14 éveseknél még érvényesül az évenként kötelező fogászati ellenőrzés hatása, míg a 18 éven felüliek már kikerülnek a rendszeres ellenőrzés köréből, a fogazatukban bekövetkező változások csoportonként jól követhetők. Az életkor megállapításánál a betöltendő születésnapot vettük figyelembe. A fogászati tükörrel és szondával mesterséges megvilágítás mellett nyert vizsgálati adatokat és a páciens által — a feltett kérdésekre — adott válaszokat Érkezett: 1990. szeptember 4. Elfogadva: 1990. november 20. 129
