Fogorvosi szemle, 1990 (83. évfolyam, 1-12. szám)

1990-01-01 / 1. szám

Fogorvosi Szemle 83. 5—11. 1990. Semmelweis Orvostudományi Egyetem Szájsebészeti és Fogászati Klinika (igazgató: Dr. Szabó György egyetemi tanár) COo-laser alkalmazás előnyeinek és hátrányainak érvényesülése a szájsebészetben DR. GÁSPÁR LAJOS és DR. SZABÓ GYÖRGY A termoterápia újabb eszközét, a lasert, ma már az orvostudomány számos területén felhasználják. Alkalmazása a szájsebészetben is egyre inkább elter­jed, különösen a vascularis elváltozások és a praecancerosisok műtétéi során gyűltek össze kedvező tapasztalatok. Különösen fontos a rákmegelőző álla­potok időben végzett és eredményes kezelése, amit a szájüregi rákok előfor­dulásának egyre ijesztőbb mértékű emelkedése, valamint az általa okozott halálozás mind nagyobb száma is indokol. A lasersebészet az utolsó másfél évtizedben az érdeklődés, az érvek és cáfola­tok középpontjába került (Goldman, [4]). Bár az adatok esetenként ellentmon­dóak, egyre világosabb, hogy a lasergyógyászatnak határozott előnyei vannak. A széndioxid-laser szájsebészeti alkalmazása során szerzett eddigi tapaszta­latainkat tekintjük át abból a szempontból, hogy hogyan érvényesülnek a száj­­sebészetben a C02-lasersugárral végzett műtétek során annak előnyei és hát­rányai. Arra, hogy a fókuszált CCb-lasersugárral a szöveteket el lehet vágni, már 1966-ban rájöttek, majd bizonyították, hogy a májszövetet aktiváló, hemoszta­­tikus hatás miatt, szinte vérzéstől mentesen lehet metszeni (Polanyi és mtsai [9]). Először kadaverkísérletekben, majd khnikai gyakorlatban bizonyította Jako [6], hogy előre megtervezett nagyságú területet tud a gégéből úgy eltá­volítani, hogy a környező szöveteket megkíméli (funkciómegtartó műtétek). Kaplan [7] a minimális hegesedést tapasztalva, egyre szélesebb körben alkal­mazta a plasztikai sebészetben. Oosterhuis [8] számos tekintetben bizonyította a laser alkalmazási előnyeit a daganatsebészetben. Hall [5] már 1971-ben bi­zonyította, hogy a laserrel metszett seb éles szélű, a sebgyógyulás szinte he­­gesedéstől mentes. Sowislo és mtsai [10] a szikével, az elektrokauterrel és a CCb-laserrel metszett sebek vizsgálata során bizonyították a laser előnyeit; éles sebszélek, minimális vérveszteség, oedema hiánya, minimális hegszövet. A lasersugár érintésmentesen alkalmazható, az eszközzel daganatsejtet nem passzálunk a környezetbe (ablasztikus eszköz), a kórokozókat elpusztítja (aszep­tikus eszköz) (Apfelberg, [1]). A laser alkalmazása után — más eszközökhöz képest — csekély a recidiva arány, alkalmazása többször ismételhető, széles indikációs spektrummal ren­delkezik. Bizonyított, hogy használata jelentős anyagi megtakarítást jelent az egészségügynek [1, 2, 3]. A laser alkalmazásának legfőbb hátrányai egyrészt a lasersuágr kívánt te­rületre való nehézkes odajuttatásából adódnak, mélyebb szövetekben körül­ményes alkalmazása, steril körülményeket kell biztosítani. Biztonsági előírá­sokat kell betartani, valamint szükséges a keletkező gázok elszívása; a be­rendezések ma még igen drágák. Érkezett: 1989. szeptember 1. Elfogadva: 1989. szeptember 20. 5

Next

/
Thumbnails
Contents