Fogorvosi szemle, 1990 (83. évfolyam, 1-12. szám)

1990-06-01 / 6. szám

mg/1, Amarillóban 3 mg és Pueblóban 0,6 mg volt; a foltos zománc gyakori­sága ugyanebben a sorrendben 100%, 95% és 10%. Még ennél is meggyőzőbb példa az, amit Bauxite város lakosságán észleltek; ebben a városban 1928-ban az ivóvíz fluorid tartalma literenként 13,7 mg volt; abban az időben nem ta­láltak olyan személyt, akin ne lett volna foltos zománc. Ekkor új vízműtele­pet létesítettek, de az így nyert ivóvíz fluorid tartalma csak 0,2 mg/1 volt; tíz év után, 1938-ban, újabb vizsgálatot végeztek és ekkor nem találtak olyan személyt, akin foltos zománcot észleltek volna. Az ivóvizek fluorid tartalma és a fogszuvasodás Az előbbiekben ismertetett vizsgálatokkal párhuzamosan ellenőrizték a gyer­mekek fogazati állapotát is. Erre vonatkozóan számtalan adat található McClure összefoglaló könyvében. Csupán egy adatot idéznék. Joliet-ben (USA) az ivóvíz F-ion-tartalma 1,3 mg/1, és a 100 gyermekre eső DMF-fogak száma 323, Elkhart-ban az ivóvíz F-ion-tartalma 0,1 mg/l és a 100 gyermekre eső DMF-fo­gak száma 823 volt. Az ivóvizek analízise, a fogazat állapotának ellenőrzése mellett számtalan élettani és kórélettani vizsgálatot is végeztek; ez utóbbiak mind azt igazolták, hogy mérsékelt égövi körülmények között a literenként 1 mg F-iont tartalmazó ivóvíz — függetlenül a naponta és személyenként válto­zó ivóvízfogyasztástól — a szervezetre semmilyen károsító hatást nem fejt ki. E körültekintő vizsgálatok után javasolták az illetékes hatóságoknak azt, hogy ahol az ivóvíz F-szegény (0,1—0,4 mg F— literenként), azt dúsítani kell 1 mg/1- re. Erre került sor Grand Rapids-ban 1945 január 25-én. A világon 1981-ben 103 millió ember fogyasztott fluoridot eredendően tar­talmazó ivóvizet. Az ivóvíz fluordúsítását ugyancsak 1981-ben 35 országban alkalmazták, és a fogyasztók száma kb. 210 miihó volt. A fogszuvasodás mér­tékének csökkenésére vonatkozóan különböző adatok állnak rendelkezésre; 22 tanulmány 50%-os, 13 60%-os, 8 70%-os, 7 40%-os és 3 30%-os csökkenést írt. le a tejfogazatban. A maradó fogazatban 30 tanulmány 60%-os, 14 70%-os, Ц 50%-os, 8 80%-os és 6 40%~os csökkenésről tájékoztat. Ezeket az adatokat Adler munkatársaival együtt végzett vizsgálatai Magyar­­országon is alátámasztották. Ezek szerint Sárrétudvariban, ahol az ivóvíz li­terenként 0,2 mg F-iont tartalmazott, a 12—14 éves gyermekek DMF-indexe 4,4; Kunszentmártonban 0,99 mg F/l ivóvízfogyasztáskor csak 1,02. A fluoridok egyéb felhasználási lehetőségei Az alkalmazott módszereket két nagy csoportba lehet osztani: a) kollektív és egyéni; b) diszpozíciós és expozíciós. Elfogadott még a szisztémás és a helyi felhasználás is. Szisztémás megelőzés esetén vivőanyagként jó eredményeket értek el a la­kossági sóval, a tablettával és tejjel. Helyi alkalmazáskor a szájüreg egy-, két­heti, vagy havonta történő öblögetését végeztetik el, de lehet a fogakat külön­böző oldatokkal ecsetelni, a zománcra lakkok formájában felvinni, és ma már mindjobban terjed a fluoros fogkrémek használata is. Ezekkel a módszerek­kel 20—60%-os caries-csökkenést lehet elérni. A fogzománc helyi kezelé­­lését az egyén saját maga otthon is elvégezheti, ilyenkor az alsó és felső fog­ívek alakját utánzó műanyag kanalat készítenek és ezt gézzel vagy műanyag,, szivaccsal töltik ki; ezt a gézt, vagy műanyag szivacsot átitatják valamilyen fluoridoldattal, esetleg zselével, és ezt a kanalat a fogívekre nyomva néhány' percig rajta tartják. 164

Next

/
Thumbnails
Contents