Fogorvosi szemle, 1990 (83. évfolyam, 1-12. szám)

1990-01-01 / 1. szám

1.2. Software

Computerképek készítéséhez a legkülönbözőbb típusú programok alkalmazhatók. Táblázatokat, szöveges diákat készíthetünk szövegszerkesztő, vagy feldolgozó programokkal is (pl. Microsoft Word). Itt azonban ugyanaz a probléma merül fel, mint az egyszerű írógéppel írt szövegek fotózásakor, nevezetesen a bőség kísértése. A túl nagy táblázatok, szöveggel telezsúfolt oldalak élvezhetetlen, olvashatatlan képet adnak. Igen nagy mértéktartás és pontos tudás, vagy legalábbis képzelőerő kell ahhoz, hogy megítélhessük, hogy menynyi információt szabad maximálisan egy ábrába sűríteni. Ez azonban nem újdonság, ezek pontosan kidolgozott, az irodalomban megtalálható adatok [1].

Véleményünk szerint éppen az az olyan sepciális grafikus programok, mint pl. a PC Illustrator, (Computer Graphics Group Inc.), vagy a Harvard Presentation Graphics, (Software Publishing Corp.) egyik utolérhetetlen előnye a szövegszerkesztőkkel szemben, hogy a legkisebb karaktereik (betűtípusaik) is viszonylag nagyok. így csak meghatározott mennyiségű, még jól olvasható szöveget helyezhetünk el egy iképen. Természetesen nagy előnyük még a változtatható betűméret és betűtípus, valamint az írás színesben való megjelenítése is. Ezekkel a grafikus programokkal olyan kiváló minőségű, informatív ábrákat, grafikonokat készíthetünk, amelyek használati értéke messze meghaladhatja a konvencionális úton, rajzoló által készített ábrákét.

1.3. A fényképezőgép

A rendelkezésre álló különböző fényképezőgép-típusok közül az ún. tükörreflexes, kisfilmes gépek a legalkalmasabbak computerképek fényképezésére. Ehhez a legkönnyebb a megfelelő filmet beszerezni, ezeknek a legnagyobb az objektívválasztéka [2]. Ideális, ha a típushoz 100 mm-es makróobjektív áll rendelkezésre. Ennek hiányában közgyűrűt, vagy konvertert alkalmazhatunk [5].

Előnyös, ha fényképezőgépünk beépített fénymérővel rendelkezik, de ennek hiányát tökéletesen pótolhatjuk egy külső fénymérővel.

1.4. A film

Bár speciális esetekben szükség lehet fekete-fehér film használatára fekete-fehér dia, vagy papírkép formájában, a computerről készített képek valójában csak színes diafilm alkalmazása esetén nyújtják azt a többletet, ami készítésüket igazán indokolja. A diáról bármikor azonos minőségű és értékű színes papírképet készíttethetünk, így fölösleges külön színes negatívval bajlódni [4].

A kereskedelemben természetes fényre és műfényre kalibrált színes diaanyag kapható. A monitorkép igazából sem nem természetes, sem nem igazi műfény, sőt itt valójában a fényforrást fényképezzük [2]. Tapasztalataink szerint — bár mindkettő alkalmazható —, a műfényfilm élénkebb, természetesebb színű képet ad. Valószínű, hogy a képernyőkép színhőmérséklete közelebb áll a műfény-diáéhoz, és ez az oka annak, hogy ez a filmanyag természetesebb színeket ad.

A hazai kereskedelemben kapható műfény-diafilmek viszonylag alacsony DIN-értékűek (pl. ORWOCHROME UT—17). Minőségük kielégítő, és az alacsony fényérzékenység okozta hosszú expozíciós idő sem okoz különösebb problémát. Érzékenyebb, modernebb filmanyag (pl. AGFA, KODAK, FUJI) — ha beszerezhető — csak javítja a feltételeket. Minden új gyártmány használata esetén célszerű kikísérletezni a helyes expozíciós időket.

14