Fogorvosi szemle, 1990 (83. évfolyam, 1-12. szám)
1990-01-01 / 1. szám
2. A felvételkészítés technikája 2.1. Világítás Alapfeltétel, hogy az expozíció idején a képernyőt nem érheti fény. Ennek érdekében célszerű teljesen elsötétített helyiségben dolgozni. Megengedhető azonban egy kisebb fényerejű asztalilámpa használata, ha úgy állítjuk fel, a monitor mögé, hogy a számítógép kezeléséhez elegendő fényt adjon, de a képernyőbe ne világítson bele. 2.2. A monitor beállítása A fényerőt és a kontrasztosságot közepesre állítjuk be, úgy, hogy az alkalmazott színek telítettek, természetesek legyenek. A túlzott kontrasztosság, a túl nagy fényerő kerülendő. Célszerű az egyszer jól beállított képernyő-paramétereket rögzíteni, például az állítógombok helyzetének megjelölésével. Így mindig standard beállítással dolgozhatunk (blende és időbeállítás a fényképezőgépen), feltéve, hogy azonos filmanyagot használunk. A beállítási értékeket befolyásolja a kép színe is, mivel az egyes színeknek különböző a fényerőssége. Ha egyetlen színt alkalmazunk, erre kell bemérni a beállítást. Több szín esetében a domináns — legnagyobb mennyiségben alkalmazott — színre mérjük, egyenletes színeloszlás esetén egy közepes fényerősségű színre. Itt a próbálkozás elkerülhetetlen. 2.3. A fényképezőgép elhelyezése és beállítása Tekintettel arra, hogy több másodperces expozíciós idővel kell dolgozzunk, elengedhetetlen a stabil fényképezőállvány használata. 100-as makróobjektív használata esetén az állvány a monitor képsíkjától kb. 1—1,5 méterre állhat, tehát nincs szükség nagy távolságra, azaz nagy helyiségre. Fontos, hogy a fényképezőgép objektívjének tengelye merőleges legyen a monitor képsíkjára, ellenkező esetben az ábrák egyenes vonalai (főleg a vízszintesek) íveltek, hordóalakúak lesznek. Ha pl. a monitor képsíkja nem függőleges, hanem enyhén hátradöntött, akkor a kamerát magasabbra kell emelni, és objektívje felülről lefele döntve lesz a monitor síkjára merőleges (1. ábra). A merőlegesség hiányának másik kellemetlen következménye az életlenség. Ebben a távolságban a mélységélesség igen kicsi, így ferde kameraállás esetén a kép egy része óhatatlanul életlen lesz. A ferde beállítás harmadik következménye a kép trapézszerű torzulása, azaz az egyik oldala szélesebb lesz, mint a szemben lévő. Az effektus ugyanaz, mint ami diavetítéskor a projektor ferde állása következtében adódik. 1. ábra. A fényképezőgép optikai tengelye merőleges kell legyen a monitor képernyőjének síkjára 15
