Fogorvosi szemle, 1989 (82. évfolyam, 1-12. szám)

1989-05-01 / 5. szám

Fogorvosi Szemle 8. 149—152. 1989.

Semmelweis Orvostudományi Egyetem Konzerváló Fogászati Klinilca> (igazgató:

Dr. Bánóczy Jolán egyetemi tanár), Budapest, és MTA Kísérleti Orvostudományi Kutató Intézet2 (igazgató: Dr. Stark Ervin akadémikus), Budapest

Kompozíciós tömőanyagok hatása patkányfogak pulpalis ereinek átmérőjére

DB. NYÁRASDY IDA1, DK. BÁNÓCZY JOLÁN1, DK. VARGA BERTALAN1, DR. FOLLY GÁBOR2, és DK. STARK ERVIN2

A fogorvosi tevékenység sikeréhez a kórfolyamatok patogenezisének ismerete mellett a biológiailag acceptabilis tömőanyagok is nélkülözhetetlenek. Az Federation Dentaire Internationale (FDI) a fogászati anyagok biológiai értékeléséhez a következő teszteket fogadta el [1, 6, 14]:

I. Initialis tesztek: akut szisztémás toxieitás-vizsgálatok patkányokon (orális és intravénás adagolás), inhalációs tesztek, mutagenitás teszt (Ames), sejttranszformációs tesztek, fertilitas-teszt (Dominant lethal test), cytotoxicitási teszt stb.

II. Szekunder tesztek: subeutan- és csontimplantációs tesztek, szenzibilizációs teszt, szájnyálkahártya-irritációs teszt.

III. Felhasználási tesztek: emberi fogakon és főemlősök fogain, ide tartozik többek között a pulpa-dentin teszt.

A fenti teszteket a pulpa-dentin-rendszer korai gyulladásos reakcióinak ún. vitaimikroszkópos vizsgálatai jól kiegészítik [6, 11].

Munkánk célja volt megvizsgálni, hogy a kompozíciós tömőanyagok néhány ' jellegzetes képviselője milyen akut vascularis elváltozásokat okoz közvetlenül a tömőanyag felhelyezését követően a patkányfogak pulpalis erein, továbbá, hogy a későbbi toxikológiai hatást illetően milyen következtetéseket vonhatunk le a kapott eredményekből.

Anyag és módszer

Kísérleteinket 230—330 g-os nőstény CFY-patkány okban végeztük 10—10 állattal csoportonként. A pentobarbitallal altatott (4 mg/100 g testsúly), tracheotomizált patkányok a. femoralisába vékony polietilén kanült helyeztünk, amelyet elektro-manométerhez csatlakoztattunk a vérnyomás mérésére és regisztrálására. A fixált állat alsó állcsontjának elülső részéről a bőrt lepreparáltuk. A két alsó állkapocsfelet összekötő feszes ligamentumot éles szikével átvágva a két metszőfogat szétválasztottuk. Az egyik (bal) állkapocsfelet a második molárisig óvatosan, vérzés nélkül felpreparáltuk. Ezután a szabaddá tett állkapocsfelet polyesther-szalaggal ellátott körkörös matrica segítségével fixáltuk, így az eredeti fémszalag esetleges traumatizáló, irritáló hatását elkerültük. A fog előkészítésénél lassan, kb. 400-as fordulatszámmal működtetett fogászati fúrógéppel, karborundum-kövekkel a metszőfog medialis és lateralis oldalát, továbbá a fognyakat borító alveolaris csont egy részét is „simára”, egy szintbe preparáltuk, Krehan és mtsai [11] módszere szerint az alveolaris nyúlványtól az incisalis élig.

Az előkészítés alatt a fogat 37 °C hőmérsékletű, fiziológiás konyhasó oldattal permeteztük — a preparációs hőhatás és a kiszáradás elkerülésére [4, 6, 11]. A zománc ill. az alveolaris csont eltávolítása után Zeiss sztereomikroszkóp alatt (1,6X6,3/visualis nagyítás) folytattuk a csiszolást mindaddig, míg a dentinfalon áttüntek a pulpalis erek. A továbbiakban a preparációs károsodások ill. a pulpa exponálásának elkerülésére Pohto és Scheinin [15] módszerét követve a preparálást szikével végeztük. A fog előkészítése után az állatot a kamerával és képerősítővel (320X nagyítás — Siemens) ellátott Zeiss-mikroszkóp (10X2,5 visualis nagyítás) speciálisan kiképzett tárgyasztal-Érkezett: 1988. október 12. Elfogadva: 1989. január 17.

149