Fogorvosi szemle, 1989 (82. évfolyam, 1-12. szám)
1989-05-01 / 5. szám
íschemiát hoznak létre. A törések és iatrogén ártalmak okozta idegsérülések zöme e csoportba tartozik. 2. Tartós kompresszió A trauma vagy iatrogén ártalom által okozott kompresszió, másodlagos okok miatt tartóssá válik. A következményes szöveti destrukció perineuralis fibrosist, hegesedést okoz, amely az’endoneuralis hoemostasis kialakulását meggátolja. Tartós kompressziót okozhat a csatornában futó idegek körüli fibrosis, idegentest. Lateralis arcközéptörések, implantátumok, korrekciós műtétek és ritkán alsó bölcsességfogak eltávolítása következtében alakulhat ki a fenti állapot. Előfordulhat az is, hogy a vezetéses érzéstelenítés miatt létrejött haematoma utáni hegképződés is tartós idegkompresszióhoz vezet. 3. Axon degeneráció, nekrózis Az axon károsodása, a perineurium vagy az epineurium sérülése nélkül. Ez a típusú elváltozás hő vagy kémiai hatás következménye. Klinikai vizsgálattal gyakorlatilag üres epineuriumot találunk. Az ideg distalis szakaszán ún. Wallerian degeneráció alakul ki. Ez a típusú idegsérülés szakterületünkön aránylag ritka. Túlmelegedett műtéti rotációs eszközök vagy gyökértömések során használt vegyszerek okozhatják. Előfordulhat, hogy az ideg közelébe juttatott anaestheticumok vagy más gyógyszerek neurotoxikus hatása miatt alakul ki. 4. Fascicularis sérülés A perifériás ideg minden komponensét érintő elváltozás. A proximalis csonk reakciója többnyire neuroma, a distalis végen pedig a már említett Wallerian degeneráció jön létre. A két csonk között hegszövet keletkezhet. Nagy dislocatióval járó törések, malignus daganatok vagy azok műtéti illetve sugaras kezelése miatt, vagy ritkán alsó molarisok eltávolításakor következhet be. Az idegsérülések prognosztikája Az 1. kategóriába tartozó sérülések 90%-a 1—20 nap alatt spontán regenerálódik. Az ideg körüli szövetekben kialakult nyomásfokozódás csökkenése (oedema csökkenés) után az’epi- és perineuralis keringés fokozatosan helyreáll és az endoneuralis diffúzió útján megszűnik az érzéskiesés. A 2—4. kategóriába eső sérülések regenerációja után az ideg vagy egyáltalán nem, vagy csupán részben regenerálódik. Tartós kompresszió esetén még az egyes rostok funkcióképessé válhatnak. Axon degenerációban az épen maradt perineurium és a Schwann sejtek segíthetik a regenerációt. Még fascicularis sérülés után is előfordul ritkán, hogy a sérült szakaszt kisszámú axon képes áthidalni. De ez csupán kivétel, mert a legtöbb esetben semmilyen vezetési helyreállás nem következik be. Az idegsérülések diagnosztikája A nyílt fascicularis sérülések diagnosztikája nem okoz különösebb nehézséget. Az esetek döntő többsége azonban fedett sérülés és idegi elváltozás csak ritkán állapítható meg azonnal. A posttraumás érzéskiesés objektív felmérése sem könnyű, mert csupán az anamnézisre és aránylag kevés tünetre hagyatkozhatunk. Rendkívül fontos a sérülés utáni rendszeres megfigyelés. Az érzéskiesések mértékének és kiterjedésének lehetőség szerinti pontos felmérésének érdekében észlelő lapot szerkesztettünk (1., 2., 3. ábra), amelyet az idegsérüléssel vagy annak gyanújával jelentkező betegekről kitöltünk. 142
