Fogorvosi szemle, 1987 (80. évfolyam, 1-12. szám)
1987-03-01 / 3. szám
KÖNYVISMERTETÉS Environmental Health Criteria 36. Fluorine and Fluorides World Health Organization, Geneva, 1984. 136 old., 4 ábra Az IPCS (International Programme on Chemical Safety) környezetvédelmi sorozatának „Fluor és a fluoridok” című, 1984-ben megjelent ismertetője kiváló nemzetközi szakértői gárda közreműködésével készült. Tömören, de a témával kapcsolatosan minden részletre kiterjedően, a legkorszerűbb ismeretek alapján tájékoztat a fluor és vegyületei fizikai-kémiai jellemzőiről, mérési módszereiről, a fluorforrásokról. Foglalkozik a fluorid metabolizmusával, a növényi és az állati szervezetre gyakorolt kedvező, toxikus és esetleges karcinogén hatásával, továbbá a fluorid kariesz prevencióban betöltött szerepével. Az összefoglaló külön érdeme a jövőbeni kutatásokra vonatkozó ajánlások című fejezet, nem utolsó sorban a közel ötszáz irodalmi hivatkozás, ami a fluorid kutatással és a fluoridok alkalmazásával foglalkozók részére fontos szakmai támpontul szolgálhat. Dr. Boros Ildikó Ramfjord) S. P. Ash, M. M. Jr.: Parodontologie. Zahnärztlich-Medizinisches Schrifttum, München. 1984. 674. old. A könyv a midhigani egyetem fogászati fakultása két jeles professzorának alkotása. Évtizedek óta folytatnák párod ontológiai vizsgálatokat és kutatásokat; tapasztalataikat jól dokumentált módon adják közre. Jelen könyvünkben a parodontológiát „tudománynak és orvosi művészetnek” nevezik. Azon fáradoznak, hogy egyszerű technikai megoldálst alkalmazzanak, műtét esetén csekély lágy és kemény szövetet távolítsanak el és a beteg idő- és pénzráfordítását is szem előtt tartsák. Gyakorlati segítséget akarnak adni a legjobb kezelés kiválasztására. A könyv 28 fejezetre tagolódik, több mint ötszáz — résziben színes, többségében pedig feketefehér — képet, ábrát és rtg. felvételt tartalmaz. A parodontológiával minden oldalról behatóan foglalkozó mű négy részre oszlik. Az elsőben a parodentium biológiájával foglalkozik, sok ábrával és szövettani képpel segítve a könnyebb megértést. A második rész a parodontium patológiáját írja le. A parodontopatiák különböző alapon történő osztályozását, nagy részletességgel tárgyalt indexeket ismerünk meg benne. A harmadik rész fejezetei rávilágítanak a parodontopatiák etiológiájára, a plakk, a fogkő és modifikáló faktorok szerepére. A parodontitis foka legnagyobbrészt a plakk összetételétől és a szervezet diszpozíciójától függ. Klinikai és hisztológiai vizsgálatok bebizonyították, hogy a parodontapatiát mindig megelőzi gyulladásos folyamat, mely előbb a gingivát, később a támasztó szöveteket érinti. Szerzők előző munkáiban sokat foglalkoztak az okklúzióval, s ebben a könyvben arra is utalnak, hogy kísérleti bizonyítékok és klinikai megfigyelések alapján tett megállapításaikat, melyek adalékok a parodontológiai megbetegedések traumás okklúziós eredetére, az ismeretek bővülésével revízió alá kell vermi. Csak nagyon kevés parodontopatiás eset mutatja a pusztán okklúzió6 traumára visszavezethető eredetet. Ha a folyamat már megindult, akkor azonban lényeges szerepet játszhat. A diagnózist nagyon alapos anamnézis felvétele után különböző vizsgáló módszerek felhasználásával állítják fel. Klinikai vizsgálatot javasolnak extraorálisan és intraorálieam. A parodontium vizsgálatához tartozik a gingiva megfigyelése (feszes gingiva állapota, gingiva összefüggése a zománc-cement határral), a gingivális szullkusz inspekciója, az ínyvérzés megállapítása, az okklúzió eltérésének rögzítése, röntgenellenőrzés. A röntgenfelvétel néha a klinikai kép megjelenése előtt jelzi a betegség előrehaladását. Ritkán más diagnosztikai eljárással is szükséges kiegészíteni a vizsgálatot. Így sulcusfolyadék-összetétel vizsgálattal, fluoreszcin teszttel, mikrobiológiai módszerrel, immunológiai eljárásokkal és vérvizsgálattal. Ekkor kerülhet sor a terápiára, mely már a nagy terjedelmű negyedik rész anyaga. Szerzők ajánlják a terápiás terv felállítását, amely szerint haladni kell a gyógyításban. Ez a rész gyakorló parodontológus számára valóban nagyon fontos. 90
