Fogorvosi szemle, 1987 (80. évfolyam, 1-12. szám)

1987-03-01 / 3. szám

za. A beteg így a műtét után megfelelően táplálkozhat, fogazatát kellően gondozhatja. Az eddigiektől eltérően nem szenved általános szervezeti leromlást, hamar visszatérhet munkájához. A módszer olyan sérülteknél is alkalmazható, akiknél a mandibulomaxillaris rögzítés lehetetlen vagy nehezen kivitelezhető (gyermekek, időskorú fogatlan sérültek, politraumatizáltak stb.). Az intraoralis behatolásnak esztétikai jelentősége is van, mert így nincs műtéti metszésből származó heg az arcon. Mindezen előnyök ugyanakkor nem járnak fokozott kockázattal a szövődmények szempontjából.

Sajnálatos tény, hogy továbbra sem észlelhető javulás a sérülteknek megfelelő intézetbe időben való bejutása területén. Véleményünk szerint a szövődményes esetek hátterében legtöbbször az időfaktor szerepel. Ez gyakran a sérült hanyagságából, máskor sajnos az ezen a téren még mindig nem kielégítő egészségügyi hálózatunk hibájából ered.

IRODALOM: 1. Ackermann A., id. Gyenes V., Péter V., Tóth I. 2597 arckoponyatörött statisztikai feldolgozása. Orv. Hetil. 113, 303, 1972. — 2. Balogh КSkaloud F., Varga I., Herényi B.: Szájsebészet. Budapest, Medicina, 1962. — 3. Champy, M Lodde, J. P., Jaeger, J. 11., Wilk, A., Gerber, J. G.: Osteosyntheses mandibulaires selon la technique de Michelet. Justification d’un nouveau material. Resultats. Rev. Siómat. (Paris), 77, 252, 1976. — 4. id. Gyenes V., Tóth I., Péter V.: Állkapocstörés gyógyítása drótvarrattal. Fogorv. Szle. 47, 138, 1954. — 5. Hámori J.: Módosított eljárás a mandibula kompressziós osteosynthesisére. Fogorv. Szle. 68, 81, 1975. -— 6. Kocsis A. G.: Háborús állcsontsérülések. Fogorv. Szle. 36, 99, 1943. — 7. Kővári F., Vági I.: Kritik und Modifikation der Kompressionsosteosynthese. Acta Chirurg. Max.-fac. 4, 52, 1979. — 8. Luhr, II. G.: Zur stabilen Osteosynthese bei Unterkieferfrakturen. Dtsch. zalinärztl. Z. 23, 754, 1968. — 9. Mát hé D.: Csonthiányt okozó állkapocstörések sínkezelóse és prothetikus ellátása bemutatásokkal. Fogorv. Szle. 13, 18, 1920. — 10. Müller К.: Äz állkapoessínezésekről általában. Fogorv. Szle. 11, 25, 1918. —- 11. Müller, M. E., Allgöwer, M., Willenegger, II.: Technik der operativen Frakturbehandlung. Berlin, Springer, 1963. — 12. Pulay Gy.: Állkapocstörések kezelése lemezes osteosynthesissel. Fogorv. Szle. 73, 74, 1980. — 13. Szabó Gy., Gyenes V., Sípos Z., Kovács A.: A maxillo-faciális traumatológia újabb módszerei. Az állkapocstörések ellátásáról. Orv. Hetil. 127, 127, 1986.

Вильмош Денеш: Лечение переломов нижней челюсти с точки зрения окклюзионных отношений

При переломах нижней челюсти часто наблюдается травматическая малокклюзия. По ходу лечения переломов нижней челюсти очень важной задачей является восстановление нормокклюзии. Современное интраоральное оперативное лечение перелома с точки зрения видимости способствует установлению нормокклюзии, техническое же его выполнение является задачей, требующей серьезных практических навыков.

Gyenes, V. Dr., Szabó, Gy. Dr. and Barabás, J. Dr.: Surgical treatment of mandible fractures from intra-oral exposure

The method of osteosynthesis carried out with miniatured plaques is discussed. Advantage of the method consists in that it is employable also with injured in case of whom the mandibulo-maxillaris fixing is impossible or difficult to carry out, in the period of healing the patient is not limited in his mouth opening function, and no cicatrice due to surgical incision remains.

Dr. V. Gyenes, Dr. G y. Szabó und Dr. J. В a г a b á s: Chirurgische Behandlungvon Kieferfrakturen aus intraoraler Freilegung

Erläutert wird die mit Miniaturplatten durchgeführte Osteosynthese. Die Vorteile der Methode sind: Sie kann auch bei Verletzten eine Anwendung finden, bei denen die mandibulomaxillare Fixation nicht oder nur schwerlich durchgeführt werden kann; die Mundöffnungsfunktion des Patienten ist in der Heilungsperiode nicht beschränkt; auf dem Gesicht entsteht keine, aus der chirurgischen Inzision stammende Narbe.

70