Fogorvosi szemle, 1987 (80. évfolyam, 1-12. szám)

1987-03-01 / 3. szám

Fogorvosi Szemle 80. 71—76. 1987. Semmelweis Orvostudományi Egyetem Gyermekjogászati és Fogszabályozási Klinika (igazgató: Dr. Dénes József egyetemi tanár)-, Turku-i Egyetem Fogászati Klinika* (igazgató: Dr. Scheinin, Arje egyetemi tanár)-, Semmelweis Orvostudományi Egye­tem Konzerváló Fogászati Klinika (igazgató: Dr. Bánóczy Jolán egyetemi tanár) Budapest WHO xilit-cariespreventív program hároméves eredményei magyarországi gyermekotthonokban IV. Mikrobiológiai vizsgálatok: A nyál lactobacillus és Candida albicans számának változása DR. GÁBRIS KATALIN, DR. P I E N I H ÄK KINEK.KAIS U*> DR. NYÄRASDY IDA, DR. RIGÓ ORSOLYA, DR BÁNÓCZY JOLÁN, ÉS DR. SCHEININ, ARJE* Az utóbbi években a caries etiológiában elsőrendű szerepet tulajdonítanak a Streptococcus mutánsnak [1], emellett a lactobacillusok [6, 8, 16] és a külön­böző gombák közül elsősorban a sarjadzógombák [3, 22] oki szerepe került előtérbe. Ezek együttes hatásának különösen jelentősége van a caries kialakulá­sában [10]. Bár cariologiai szempontból a legnagyobb jelentősége a plakkban elő­forduló mikrobák számának és fajtáinak van, ugyanakkor a nyálban és plakk­ban található mikroorganizmusok száma között szoros összefüggés tapasztal­ható. így a lényegesen egyszerűbben kivitelezhető, olcsóbb és gyorsabb nyál­vizsgálatokat szívesen használják a kutatók. További fontos tény, hogy a nyál savtermelő — tűrő mikroorganizmusainak szintje — tendenciáját tekintve — jó információt ad a nyál és a plakk vegyhatásáról [17]. A caries-mikrobiológiában tapasztalható ezen lényeges megállapítások arra ösztönöztek bennünket, hogy a WHO magyarországi xilit — programjának részeként [20] a nyál lactobacillus és Candida albicans számának alakulását is figyelemmel kísérjük, esetleges változásait regisztráljuk, ill. vessük össze más, hasonló körülmények között élő, de szisztémás fluoridprevencióban részesülő gyermekeken kapott értékekkel. Anyag és módszer 394, hét gyermekotthonban élő — az általános iskola alsótagozatos osztályai­ban tanuló — gyermek nyálvizsgálatával indult a kísérlet. (A hét gyermekott­hon megoszlása: öt Budapesten, egy-egy pedig Foton és Komáromban van.) A nyálmintákat évente, a caries-vizsgálatokkal egyidőben gyűjtöttük. 269 gyermek vett részt mind a négy vizsgálatban, 130 tartozott a xilites, 115 pedig a fluoros csoportba. 24 gyermeket, hiányos adataik miatt, a végleges értéke­lésbe nem vettünk be. A 269 gyermek kor és nem szerinti megoszlását az I. táblázat mutatja. A lactobacillus-szám meghatározását a Lármás [11] által kifejlesztett és korábbi munkáinkban [1, 5] alkalmazott módszer szerint, Dentocult (DC) táptalajon végeztük. A kapott telepsűrűségeket összehasonlítottuk a modellképpel és azokat öt kategóriába soroltuk. A Candida-szám meghatározását Oricult-N (OC) módszerrel végeztük, melyet ugyan­csak előző munkáinkban alkalmaztunk [6], a modellképpel (CFU = colony forming Érkezett: 1985. március 16. Elfogadva: 1985. december 10. 71

Next

/
Thumbnails
Contents