Fogorvosi szemle, 1987 (80. évfolyam, 1-12. szám)
1987-01-01 / 1. szám
spray-vei, hyperollal; illetve alkohollal történő lemosás után. A víz spray-vei, illetve a hyperol 5%-os vizes oldatával végzett 30 másodperces tisztítást követően a dentin szerkezete nem ismerhető fel. A felszín helyenként jelentős szenynyezettséget mutat (6a—b ábra). A 70%-os, 30 másodpercig tartó etilalkoholos lemosás eredménye látható a 6c ábrán. A felszínt borító forgácsréteg hiányzik, á. csat írnák felszíni szájadéka szabad, jól felismerhető. Megbeszélés A fog kemény szöveteinek megmunkálása során a dentin felszínén változó vastagságú forgácsréteg képződik. Ez a réteg eltömeszeli a dentincsatornák bemeneti nyílásait, csökkentve a vegyianyagok és baktériumok pulpa felé irányuló haladását. Különbség mutatkozott a hagyományos fordulatszámmal és a turbinával végzett üregalakítások után, a keletkezett forgácsréteg vastagságát illetően. Normál fordulatszámon (10 000 fordulat/perc) gyémánt fissurával vízhűtés alkalmazása mellett végzett preparálás után az általunk 5—20 mу vastagságúnak mért kenetréteg jól megközelíti Brännström és mtsa [2] által közölt 1—15 m у vastagságot. Ez az amorf réteg mikroorganizmusokban gazdag dentintörmelékből áll, szerves és szervetlen összetevőkkel. A legvastagabb forgácsréteg (20 ту) akkor keletkezett a dentin felszínén — kifejezett tubuluselzáródást eredményezve — amikor a preparálást követően a dentin felületét 500 percenkénti fordulatszámú montírozott kővel (Arkansas kő) vagy acélpolírozóval finíroztuk, políroztuk. Ebből a tapasztalatból kiindulva célszerűnek látszik a dentin megmunkálását az említett eszközök valamelyikével befejezni, biztosítva az előnyös obturáció kialakulását. Boyer és mtsa [1] azt találta, hogy a percenként 200—300 ezer fordulatszámon vízhűtést alkalmazva nincs lényeges eltérés a dentinforgács minősége és mennyisége között, függetlenül az alkalmazott eszköz típusától. Gilboe [4] scanning elektronmikroszkópos vizsgálatai azt mutatták, hogy a dentincsatornák teljes elzáródása vidia eszközökkel történő preparáláskor jön létre 20—30 ezres percenkénti fordulatszámon. Eick [3] szerint a dentintörmelék rétege vastagabb és apróbb szemcsékből tevődik össze, ha a preparálást hűtés nélkül végzik. Mi nem tapasztaltunk figyelemreméltó különbséget a vízhűtéssel vagy anélkül végzett preparálás során keletkezett törmelék vastagságát illetően. Nyomatékosan hangsúlyozzuk, hogy a hűtés nagy jelentőségű a pulpa károsodásának elkerülése szempontjából. A normál víz spray és az 5%-os hyperol oldattal végzett lemosás nem okozott változást a kenetréteg vastagságában. Az alkoholos tisztítás után viszont teljesen eltűnt a törmelékréteg, és a dentincsatornák szájadéka szabaddá vált. E jelenséget figyelembe véve megállapítjuk, hogy a preparált fogfelszínek alkohollal történő lemosása káros lehet, mivel az alkohol nemcsak vegyi úton károsítja a Tomes-féle nyúlványokat, hanem indirekt módon, a kenetréteg eltávolítása révén szabad utat nyit a pulpa felé irányuló kóros behatásoknak. IRODALOM: 1. Boyer, D. B., Svare, G. W.: The effect of rotary instrumentation on the permeability of dentin. J. Dent. Res. 60, 6, 1966. — 2. Brännström, M. and Johnson, G.: Effects of various conditioners and cleaning agents on prepared dentin surfaces: A scanning electron microscopic investigation. J. Prosthet. Dent. 28, 422, 1974. — 3. Eick, J. D.: Scanning Electron Microscopy of Cut Tooth surfaces and identification on Debris by use of the Eelectron Microprobe. J. Dent. Res. 49, 1359, 1970. — 4. Gilboe, D. B.: Dentinal Smearing: An Investigation of the Phenomenon, University of Towa. M. S. Thesis. 1978. — 5. Johnson, G. and Brännström, M.: The Sensitivity of Dentin: Changes in Relation to Conditious of Exposed Tubule Apertures. Acta Ódont. Scand. 32, 29, 1974. — 6. Polhagen, L. and Brännström, M.: The Liquid Movement in Desiccated and Rehydrated Dentine In Vitro. Acta Ódont. Scand. 29, 95, 1971. 6
