Fogorvosi szemle, 1987 (80. évfolyam, 1-12. szám)
1987-01-01 / 1. szám
Fogorvosi Szemle 80. 17—2i. 1Э87. Országos Orvostudományi Információs Intézet és Könyvtár (igazgató: Dr. Birtalan Győző), Semmelweis Orvostudományi Egyetem Konzervál1 I, Fogászati Klinika (igazgató: Dr. Bánóczy Jolán egyetemi tanár), Budapes' P Táplálkozásiam metodikai* vizsgálat fogászati preventív programban (WHO) résztvevő gyermekeken ^ DB. РлОО BÖ ВЕР! T és D К. В M'bffilBIG.Y Ö SG УД A táplálkozás vizsgálata a civilizációs betegségek mind nagyobb elterjedése miatt egyre jelentősebb az orvosi kutató és gyógyító munkában. A fogszuvasodás kialakulásában a táplálkozás jelentős tényező, ezen belül is a legfontosabb a szacharóztartalmú élelmiszerek fogyasztásának a frekvenciája. Kezdve Miller (1890) [23] és Williams (1899) [43] munkáitól a mai napig nagyszámú közlemény jelent meg és sok részlete tisztázódott a táplálkozás és a fogszuvasodás összefüggéseinek. Továbblépést laboratóriumi és egyéb vizsgálatok mellett humán táplálkozási felmérések készítése és kiértékelése adhat. Irodalmi áttekintés Táplálkozási felméréseket több módszerrel végeztek, ezek közül a jelentősebbek a következők: a kétszeres adag, napló, kérdőíves és interjú módszer. A legpontosabb eredményt a kétszeres adag (double portion) módszer adhatja. Ez az eljárás azt jelenti, hogy a vizsgált személy vagy az ezzel megbízott vizsgáló minden elfogyasztott élelmiszerrel és itallal azonos mennyiséget eltesz laboratóriumi meghatározás céljára, ebbe természetesen beleértendő az összes főétkezések között elfogyasztott édesség, üdítő ital stb. is [9, 24, 26, 29]. Speciális formája ennek a vizsgálatnak, ha zárt közösségekben élő személyeknek meghatározott mennyiségű élelmiszert adnak és a maradékból számítják ki a fogyasztást [21]. Előnye ennek a módszernek a nagyfokú pontosság. A táplálék valamennyi összetevője és azok mennyisége pontosan meghatározható. Hátránya a nagyfokú munka- és költségigény. Nagyfokú megbízhatóságot és precizitást igényel a vizsgált személytől, mivel ha az elfogyasztott élelmiszerekkel nem pontosan azonos mennyiséget juttat el a laboratóriumba, teljesen meghamisítja a képet. A fogyasztás frekvenciáját csak más, pl. napló-módszerrel kiegészítve határozhatjuk meg. Tökéletes végrehajtás esetén a kétszeres adag módszert felhasználhatjuk valamennyi más módszer ellenőrzésére [25, 29]. Nagyon megszívlelendők Keys [15] szavai, hogy lehetetlen biztosítani bármilyen táplálkozási felmérésnek abszolút és hosszú távú érvényességét természetes körülmények között élő emberek táplálkozási szokásainak vizsgálatában. Ámbár ismételt vizsgálatokkal, párhuzamosan alkalmazott különböző módszerekkel nagymértékben növelhető a táplálkozási adatok valódisága. Napló módszer, — azaz a vizsgált személy egy meghatározott ideig, általában egy hétig leírja, hogy mit evett és ivott. Előnye az olcsó és egyszerű kivitelezhetőség, hátránya, hogy ugyancsak nagyfokú precizitást és együttműködést igényel, a fogyasztás mennyiségét és pontos összetételét csak utólagos számításokkal, közelítőleg állapíthatjuk meg. A fogyasztás frekvenciáját csak akkor tudjuk megállapítani, ha a vizsgált személy a fogyasztás időpontját is pontosan feljegyzi. Ez a módszer nagyobb csoport fogyasztásának közelítő vizsgálatára alkalmas [21,26, 27, 40, 46, 48, 49]. Young és m tsi [46] a négy és a hét napos napló módszert az interjú módszerrel hasonlították össze és az utóbbival nyert adatokat szignifikánsan nagyobb értékűnek találták. Katz [14] szerint ez a módszer a legalkalmasabb fogászati páciensek terápiás-preventív célú táplálkozási Érkezett: 1985. február 15. Elfogadva: 1986. július 24.
