Fogorvosi szemle, 1987 (80. évfolyam, 1-12. szám)

1987-04-01 / 4. szám

számú pillér vizsgálata esetén is hasonló eredményt kapnánk, akkor mérni kellene a rágónyomás mértékét, mert ebben egyéni eltérések vannak, és ez a tény jelentősen befolyásolja a pillérek élettartamát.

A Plakk Index és a tasakmélység összes felszínre vonatkoztatott átlagai szignifikánsan ngyobbak, mint a kontrolloké. A Plakk Index csak az orális oldalon, míg a tasakmélység a disztálisan elhelyezkedő szabadvég meziális felszínén nem tér el szignifikánsan a kontrolioktól. Emellett ezek az indexek nagyobbak, mint a Keszthelyi és mtsai [11,12], továbbá Silness [31, 32, 33] által közöltek. Mi a kevés esetszám miatt Marginális Indexet [33] nem tudtunk számolni, ennek ellenére a Plakk Index és a tasakmélység értékek elérik a Silness [33] által 3. csoportba soroltakét. Az ínyvérzési index a parodoncium károsodás legkorábbi tünete [21]; ez az index az orális felszíntől eltekintve minden esetben nagyobb a teszt felszíneken, mint a kontroliokén. A gingivális exudátum mennyisége szintén a teszt fogak mellett nagyobb, abszolút értelemben elég jelentősen, de szignifikáns különbséget csak a meziális szabadvég esetén tudtunk kimutatni. A fogak mozgathatósága meziális és disztális szabadvégek viselése esetén is jelentősen, a kontrollokhoz képest szignifikánsan megnő.

Az összes parodontológiai index értékeket összevetve arra a következtetésre kell jutnunk, hogy az egypilléres meziális vagy disztális szabadvéget hordozó hidak erőteljesen károsítják a fogágyat, ezek tehát nem felelnek meg a biomechanikai követelményeknek. Egyetlen kivétel a viselési idő; ennek értékelésekor azonban figyelembe kell venni, hogy a fogak mozgathatósága átlagosan 0,76 illetve 1,22 mm, ami elég nagy érték és ennek jelentőségét növeli az igen nagy szórás (1 mm, illetve 0,44 mm). A betegek tűrőképessége igen nagy; gyakran tapasztaljuk, hogy szakmai szempontból nagyon kifogásolható fogműre sem panaszkodnak. Különösen érvényes ez a megfigyelés a fogak mozgathatóságára.

Az ellenkező oldali, egészséges, homológ fog sem a legjobb kontroll; ezért, bár a parodontológiai paraméterek károsodott fogágyra utalnak, a végleges álláspont kialakításához további vizsgálatok szükségesek.

IRODALOM: 1. Al-Roubaie, Abir, M. és Tóth К.: Hiányzó fogak pótlása szabadvégű hidakkal. Fogtechnikai Szle, 53, 99 1986. — 2. App, G. R.: Effect of silicate amalgam and cast gold on the gingiva. J. Prosthet Dent 11, 522, 1961. — 3. Bozzay L.: Egypillérű hidak értékelése. Fogorv. Szle. 64, 352, 1971. — 4. Ghecchio, L. M., Gaskill, W. F. and Carrel, 11.: The relationship between periodontal disease and stainless steel crowns. ASDC J. Dent Child 50, 205, 1983. — 5. Fábián T., Huszár Gy. és Götz Gy.: Bevezetés a fogpótlástanba. Medicina, Budapest, 1979, 243. és 244. old. — 6. Hammer, В. und Hotz, P.: Nachkontrolle von ein-bis fünfjährigen Amalgam-, Komposit- und Goldgussfüllungen. SSO Schweiz Monatsehr. Zahnheilkd. 89, 303, 1979. — 7. Hoover, D. R. and Lefkowitz, W.: Fluctuation of marginal gingivitis. J. Periodontol. 36, 310, 1965. — 8. Jameson, L.: A comparison of the volume of crevicular fluid from restored and non-restored teeth. J. Prosthet. Dent. 41, 209, 1979. — 9. Kemény I.: Fogpótlástan. 2. jav. és bővített kiadás, Medicina, Budapest, 1973, 97. old. — 10. Kerschbaum, T. und Voss, R.: Die praktische Bewährung von Kronen und Inlay. Dtsch zahärztl Z. 36, 243, 1981. — 11. Keszthelyi G., Berta I. és Szabó I.: Rozsdamentes acélhidak hatása a fogágy állapotára. Fogorv. Szle., 76, 33, 1983. — 12. Keszthelyi G., Szabó Gy. és Szabó I.: Ezüst-palládium hidak hatása a fogágy állapotára. Fogorv. Szle., 75, 342, 1982. — 13. Lang, N.: Lokalisation der Präparationsgrenze im Hinblick auf die Prophylaxe von Karies- und Paradontalerkrankungen. Quintessence 30, 97, 1979. — 14. Larato, D. C.: Effect of cervical margins on gingiva. J. Calif. Dent. Assoc. 45, 19, 1969. — 15. Leempoel, 0. J. B., Eschen, S., De Haan, A. F. J. and Van’Thof, M. A.: An evaluation of crowns and bridges in a general practice. J. Oral. Rehabil. 12, 515, 1985. — 16. Löe, H. and Holm—Petersen, P.: Absence and presence of fluid from normal and inflamed gingivae. Periodontics 3, 171, 1965. — 17. Mann, W. V., Jr.: The correlation of gingivitis, pocket depth and exudate from the gingival crevice. J. Periodontol. 34, 379, 1963. — 18. Marcum, J.: The

107