Fogorvosi szemle, 1987 (80. évfolyam, 1-12. szám)
1987-04-01 / 4. szám
A gingivalis exudátum mennyisége egy meziálisan vagy disztálisan elhelyezkedő szabadvég pillérfogának vesztibuláris felszínén és a pillér mozgathatósága V. táblázat Teszt X SD Kontroll X SD GINGIVÁLIS EXUDÁTUM meziális 4,66 3 3,27 2,25 2,31 disztális 5,89 4 4,26 3,44 4,13 MOZGATHATÓSÁG meziális 0,76 1 1,00 0,10 0,31 disztális 1,22 2 0,44 0,11 0,33 1: p< 0,005; 2: p<0,01; 3: p«=0,02; 4: n. s.; ж= átlag; +SD=szórás 4. Gingivalis exudátum (V. táblázat). Bár a gingivalis exudátum a teszt oldalon a meziális és a disztális szabadvégek esetében is jelentősen nagyobb volt, mint a kontroll oldalon, a különbség a disztális szabadvégek esetében nem volt szignifikáns. 5. A fogak mozgathatósága ( V. táblázat). A meziális és a disztális szabadvégek esetében is igen erős szignifikancia eltérés mutatkozott a teszt és a kontroll oldal között. De nem csak ez a szignifikáns eltérés emelhető ki, hanem a mozgathatóság abszolút mértéke is, amely a disztális szabadvéget tartó pillérek esetében átlagosan majdnem kétszerese a meziálisnak. Értékelés Már a bevezetőben említettük, hogy hasonló adatokat a rendelkezésre álló irodalomban nem találtunk. Nagyon valószínű, hogy ilyen adatok ténylegesen nincsenek is, hiszen Leemjpoel és mtsai (15) közleményükben, amelyben az általános fogorvosi gyakorlatban készített hidak élettartamával foglalkoznak, egypilléres szabadvégú hidakról nem tesznek említést. Persze az is lehetséges, hogy ilyen hidakat egyáltalában nem készítenek, ezért nincs miről megemlékezni. Több pilléres, meziális vagy disztális irányban szabadvégű hidak fogágyának állapotáról számoltak be Nyman és Ericsson [22], Nyman és Lindhe [23], továbbá Nyman, Lindhe és Lundgren [24]. E szerzők szerint még károsodott parodonciumú, mozgó fogak esetén is sikeresen alkalmazhatók a többpilléres szabadvégű hidak, különösen idősebb életkorúakon. Vizsgálati eredményeink első feltűnő adata, hogy akár meziális, akár disztális irányban helyezkedik el a szabadvég, a hidak átlagos viselési ideje elég hosszú: 5,54, illetve 5,40 év volt. Ezzel szemben Onódi [25] megfigyelése szerint az ilyen hidakat a szájbahelyezés után pár hónappal el kellett távolítani. Bozzay [3] egypilléres szabadvégú hidak ellenőrzése során azt észlelte, hogy öt év után a hidaknak már csak kb. 25%-a volt a helyén. Elméleti megfontolások alapján nekünk is az a véleményünk, hogy az egypilléres szabadvégű hidak nem felelnek meg a biomechanikai követelményeknek. Ezt a felfogásunkat viszont a viselési időre vonatkozó eredményeink nem támasztják alá. Az ellentmondás feloldására csak egy lehetőséget látunk. Növelni kell a vizsgálatba bevonható pillérek számát, és a pilléreket fogtípus szerint csoportosítva kell vizsgálni. Jelenleg erre a kevés pillérszám miatt nincs lehetőségünk. Ha viszont nagyobb 106
