Fogorvosi szemle, 1985 (78. évfolyam, 1-12. szám)

1985-03-01 / 3. szám

szubjektív érzésének a tolerálása is szerepet játszott abban, hogy kinek menynyi ideig, milyen sűrűn kellett az injekciókat adni. Ezeket figyelembe véve, a gyógyszer adagolásában igen sok variáció adódott.

Eredmények

1. Mindenekelőtt hangsúlyozni szeretnénk, hogy a mellékhatások egy esetben sem okoztak komolyabb problémát. A gyógyszer huzamos alkalmazása esetében sem észleltünk semmiféle olyan eltérést (gyomor-bélbántalmak), ami miatt a kezelést abba kellett volna hagyni.

2. A súlyos xerostomiás betegeink (a Sjögren-syndroma előrehaladott stádiumában, sugárkezelés után) nyáltermelése 1—2 hetes kezelés után annyira fokozódott, hogy szubjektíve jobban érezték magukat, és a nyálkahártya állapota javult. A kezelést ezekben az esetekben gyakorlatilag nem lehet abbahagyni, természetesen az injekciók adása ritkítható.

3. Közepesen súlyos esetekben a betegek szubjektíve javulásról számoltak be. A szájnyálkahártya állapota, ízérzésük javult. Megelőzhető volt a krónikus gyulladás akut fellobbanása (megszűnik a nyálpangás), így a betegek lényegesen jobb általános állapotba kerültek. A kezelést bizonyos időszakokban meg kell ismételni.

4. Az enyhe fokú szájszárazság legtöbb esetében (ezeknek a betegeknek a többségénél a panaszokat vagy gyógyszer, vagy ún. neurohormonalis sialosis okozta) gyors, határozott javulást észleltünk. A terápiát ki kellett egészíteni olyan nyugtatok adásával, melyek szájszárazságot nem okoznak (Seduxen, Elenium) és az atropin tartalmú gyógyszerek helyett mást javasoltunk. A kezelést azonban gyakran itt is meg kellett ismételni.

Megbeszélés

A szájszárazság egymagában is kellemetlen tünet, de a valódi xerostomiához nyelvégés, az ízérzés csökkenése és a szájnyálkahártya gyengébb ellenállóképessége társul. Mindezen tünetek együttesen jelentősen befolyásolják az élet milyenségét. A szájszárazság kezelése az alapbetegség gyógyítása lenne, ami

1. ábra. Az ábra felső részén a nyálmirigy szummációs képe látható, alatta fehér négyszögekkel jelölt helyek (interest of region) azokat a nyálmirigyeket jelentik, amelyekről az ábra másik oldalán az izotópfelvételi görbék láthatók. Mind a nagy, mind a járulákos nyálmirigyek területén folyamatos aktivitás dúsulást észleltünk, ami a nyálürülés akadályozottságát, de ép mirigyállományt jelent.

67