Fogorvosi szemle, 1985 (78. évfolyam, 1-12. szám)
1985-01-01 / 1. szám
Mindegyik élelmiszer hatását egy-egy alkalommal vizsgáltuk. A tanulók a vizsgálat napja előtti este, vacsora utáni alapos fogmosással a fogaikat plakkmentessé tisztították, majd ezt követően elfogyasztották az élelmiszert. Ezután már semmit sem ettek és ittak. Másnap reggel fogmosás és reggelizés nélkül éhgyomorra jelentkeztek a szűrővizsgálaton. A kísérleti anyagok esti elfogyasztása és a másnap reggeli vizsgálat mindig azonos időpontban történt, (este 8 óra, reggel 8 óra). Fluorescein tartalmú plakkrevelátorral (Broxo Test) megfestettük az élelmiszer-fogyasztás után képződött ill. a kontrollcsoport esetén az éjszaka spontán felrakódott plakkot („alap-plakk”) és speciális fototechnika segítségével lefényképeztük. Az előhívott fotókat az általunk kidolgozott mennyiségi fotometriás plakkmeghatározási módszerrel [12] értékeltük ki. A fenti 22 tanuló két alkalommal kontrollcsoportonként is szerepelt. A kontrollvizsgálatok során a vizsgálati személyek az esti fogmosás után nem kaptak semmiféle élelmiszert. A kísérlet többi részlete megegyezett az előbbiekben leírtakkal. A kiértékelés során kapott adatokat a kontrollvizsgálat eredményéhez viszonyítottuk és fejeztük ki (relatív plakknövekedés). Eredmények Plakkmennyiség-analízisünknél a legnagyobb plakk-képző hatással a tejcsokoládé rendelkezik. Ennek plakk-képző hatása mintegy 15-szöröse a kontroliénak. Második helyen az eperdzsem áll, több mint 10-szeres plakk-képző hatással. A sorban ezután a krémmel töltött csokoládé, a kókuszos ostya, a földimogyoró, a zselécukorka, az ömlesztett sajt, majd a háztartási keksz következik (1. ábra). 1. ábra. A vizsgált élelmiszerek plakk-képző hatásának összehasonlítása (a kontroll értéke 1-nek, azaz az x tengelynek felel meg) Megbeszélés A vizsgálatainkban szereplő élelmiszerek mindegyike elősegíti a plakkképződést. Glickman leírja, hogy alaposan letisztított fogfelszínen már 6 óra múltán mérhető spontán plakk-felrakódás [4]. Kísérletünkben a 12 órás plakk-13
