Fogorvosi szemle, 1985 (78. évfolyam, 1-12. szám)
1985-04-01 / 4. szám
böző mozgásai során a működő izmok a manriibulát elasztikusán deformálják. A szerző részletesen ismerteti az ebből következő fiziológiás fogelmozdulásokat, maid az okklúzió, a parafunkciók, a frontfogvezetés alatti fogelmozdulásokat írja le. A könyv második része a segédeszközökkel végzett funkciós diagnosztikával foglalkozik. A segédeszközök közül először a harapásemelő síneket mutatja be. Négy csoportba sorolhatók ezek a készülékek: az első csoportban a terminális kontaiktpozícióban a szem- és valamennyi őrlőfog részére a sínen érintkezést alakítanak ki. A második csoportban csak a frontfogak területén van érintkezés a sín és az antagonists fogak között, a harmadik csoportban csak oldalanként egy-egy kontaktus található; a negyedikbe a kombinált készülékek tartoznak. A becsiszolási fejezet a szájban, illetve a modellanalízis során alkalmazott eljárásokat mutatja be. A radiológiai rész elemzi a különböző felvételi lehetőségeket és ismerteti az elérhető eredményeket. Az instrumentális funkciós státusz tárgyalása során a szerző többféle állcsont reláció meghatározási módszert ismertet, és állást foglal a koponya paramétereit figyelembe vevő részlegesen beállítható egyéni értékű artikulátorok használata mellett, A könyvet két rövid fejezet zárja az állkapocsízület morfológiájával, funkciójával foglalkozó, illetve a rövid útmutatást nyújtó diagnosztikai, differenciál diagnosztikai rész. Végül ugyanúgy, mint az utóbbi években megjelent szakkönyvek többségénél az egységes és a szerzők által használt gnatológiai nómenklatúra melléklet található. Bár a felhasznált irodalom meglehetősen frissnek tűnik, a könyv nem tartalmaz új diagnosztikai gondolatokat, eljárásokat. Fő előnyének a sok képet, ábrát, a 'kevés, szakszerű magyarázatot, a jó áttekinthetőséget tartom. A könyv elolvasása során pontos tájékoztatást kapunk a funkciós diagnosztika egészéről, de ha részletkérdésekre is kíváncsiak vagyunk, vagy mélyebben szeretnénk elsajátítani az ismertetett diagnosztikai eljárásokat, akkor a könyv szűkszavúnak bizonyul. Dr. Vágó Péter Schwenzer, J., Schmelzle, R., Riediger, D., Bürger, E.: Notfallmedizin für Zahnärzte. Hanser, München—Wien, 1984. 232 oldal, 186 színes fénykép és ábra. Napjainkban a sürgősségi betegellátásról a hazai és külföldi szakkönyvek sorában számos újdonság jelent meg. mint azt hazai könyvesboltjainkban is tapasztaljuk. Ez a tény azt bizonyítja, hogy a tárgyalt téma aktuális, újabb és újabb adatokat ismerünk meg, melyek bővítik feladatainkat és egyre gyakrabban kerül a fogorvos olyan helyzetbe, hogy a beteg életbenmaradása érdekében gyorsan kell cselekednie. A szerzők azokkal a feladatokkal is részletesen foglalkoznak, melyeket a fogorvosnak a rendelőn kívül kell megoldania sürgősségi betegellátás formájában, azaz első segélyt kell nyújtania. Gondolunk itt elsősorban a közlekedési balesetekre, vízbefulladásra, égési sérülésekre, fagyási ártalmakra, esetleg katasztrófának minősíthető esetekre. A sürgősségi betegellátást a szerzők 3 alapfogalomba foglalják össze: 1. az ilyen helyzetek megelőzése, 2. ezek felismerése, a diagnózis felállítása, 3. a megfelelő helyes gyógykezelés. Minden orvosi kezelés kiindulási alapja az anamnézis felvétele. A kérdéseket jól összefoglalják. Hiányolnunk kell, hogy a vérzékenységre vonatkozó kérdést nem találjuk a 8 kérdéscsoportban. Ebből 5 a gyógykezelésekre vonatkozik szervek szerint, kettő az allergiára és egy az esetleges terhességre. Ezt követi a beteg általános vizsgálata, kiemelik a pulzus és a vérnyomás ellenőrzését. A kórképek felsorolása az ájulás leírásával kezdődik, helyesen a synikope fogalom körébe történő besorolással. Itt várnánk a synkqpe többi megjelenési formájának ismertetését is, de ez hiányzik. így a tennivalók különbözőségét sem találjuk. A sokk szindróma kialakulásában a sútiamatológiai vonatkozás is helyet kap. A szeptikus sokk oka a szájsebészeti megbetegedések körébe is tartozik. A szervek és szervrendszerék betegségeivel kapcsolatban a heveny tünetek ismertetését és kezelését találjuk. Kiemelném, hagy mincezéklhez a kórképeknek a sztamatológjál vonatkozásaira is kitérnek. Számos, hasonló témakörrel foglalkozó monográfia ismertében ezt különösen hasznosnak kell tartanunk. Az egyes fejezetekben a tennivalók és gyógyszerek színes ala-pon, nyomtatva, pontokba összefoglalva találhatók az egyes kórképek ismertetése után. A terápiás beavatkozásokat színes képek és demonstratív ábrák egészítik ki. A kórképek között megtaláljuk a hisztériát is. melynek felismerése, kellő értékelése nagy körültekintést Igényel. Az élvezeti szerekkel visszaélek és a narkománok világszerte problémát jelentenek a fogorvosi kezelések során is, ezekről a páciensekről és 123
