Fogorvosi szemle, 1985 (78. évfolyam, 1-12. szám)

1985-01-01 / 1. szám

Fogorvosi Szemle 78. 12—15. 1985.

Semmelweis Orvostudományi Egyetem Konzerváló Fogászati Klinika, Budapest (igazgató: Dr. Bánóczy Jolán egyetemi tanár), Nagyközségi Tanács Kórház Fogászati Rendelőintézet, Jászapáti (igazgató: Dr. Szlovencsák Imre)

Különböző élelmiszerek plakk-képző hatásának összehasonlító vizsgálata

DR. SCHUDER LÁSZLÓ és DR. VECSÉSY ANNAMÁRIA

A dentális plakk igen jelentős szerepet játszik a caries, valamint a parodontopathiák etiológiájában. Köztudott, hogy a plakk-képződést nagymértékben befolyásolják az elfogyasztott táplálék minőségi jellemzői. Ismeretesek erősebben, gyengébben plakk-képző, valamint plakkredukáló tulajdonsággal rendelkező élelmiszerek.

Több szerző vizsgálta számos élelmiszer hatását a dentális plakk képződésére. Siebert [13] megemlíti, hogy az ételek fizikális hatásai közül a plakk-képződés függ az adhéziós erőtől és a szemcsenagyságtól. Az adhéziós erő az étel fogra tapadását szolgálja (ún. ragadós élelmiszerek). A szemcsenagyság az ételek koptatóhatását befolyásolja és hozzájárulhat a plakkfelszín csökkenéséhez.

Az egyes élelmiszerekkel folytatott vizsgálatok közül legnagyobb számban a cukorral és cukorpótlókkal kapcsolatban végeztek vizsgálatokat a plakk-kiterjedés alakulására. Rateitschak.Plüss és Guggenheim [8] 24 fős vizsgálati anyagon szénhidrát mentes diéta mellett xilftt, szacharóz és szerbit. Ainamo ([1]. szacharóz ésszorbit-, Rekola [9] xilit és szorbit hatására történő plakk-képződést, Pintér és mtsai [7] szorbit és szacharóz tartalmú csokoládé lepedé'kképző hatását vizsgálták. Mind a négy vizsgálat megállapította, hogy szignifikánsan kisebb a plakk- ill. lepedékképződés a xilit, ill. szorbit esetében, mint a szaccharóznál.

Grenby és mtsai [5] 12 kísérleti személynél 5 napon át tartó csokoládé- és zsírszegény diéta mellett vizsgálta a dentális plakk lerakódásának mértékét, és kimutatta, hogy a plakklerakódás szignifikánsan kisebb volt, mint normál táplálkozás esetén. A mindennapi táplálkozásban jobban elterjedt élelmiszerek plakkra gyakorolt hatásai közül leginkább a pH-változást elemezték. így Geddes és mtsai [3] almát, és sózott földimogyorót, majd ezt a kísérletet Imfeld [6] megismételve vizsgálták. Rugg-Gunn és mtsai [10] zsemlébe sütött kolbász, sajt és édesített kávé, majd más munkájukban [11] 22 féle brit ételféleség plakk pH-t és nyálképződést befolyásoló hatását írták le.

Jelen munkánk célja volt, hogy megvizsgáljuk és összehasonlítsuk néhány élelmiszer plakk-képző hatását. Ezek az élelmiszer-féleségek a gyermekek által kedveltek közé tartóznák és többségük szerepel az esti fogmosás utáni, elalvás előtti csemegék között. Kísérletünkben arra kívántunk választ kapni, hogy a vizsgált élelmiszer milyen mértékben befolyásolja a plakk-képződést.

Anyag és módszer

Vizsgálatainkat 22 főből álló 13—14 éves általános iskolai tanulócsoporton végeztük. Mivel a plakk kiterjedését a 12 frontfogon határoztuk meg, a vizsgálati személyeket úgy választottuk ki, hogy azok frontfogai épek, ill. néhány esetben szanáltak voltak. Vizsgálatainkat egyhetes időközökben végeztük. Nyolcféle élelmiszert vizsgáltunk meg. Ezek az alábbiak voltak: 1. tejcsokoládé, 2. ömlesztett sajt, 3. kókuszos töltött ostya, 4. krémmel töltött csokoládé, 5. zselécukorka, 6. háztartási keksz, 7. földimogyoró, 8. eperdzsem.

Érkezett: 1983. december 16. Elfogadva: 1984. július 5.

12