Fogorvosi szemle, 1983 (76. évfolyam, 1-12. szám)
1983-04-01 / 4. szám
LXX VI. évfolyam 4• szám 1983. április FOGORVOSI SZEMLE Fogorvosi szemle 76. 97—108. 1983. Semmelweis Orvostudományi Egyetem Fogpótlásiam Klinika (igazgató: Dr. Fábián Tibor egyetemi tanár), Budapest A műőrlők fejlődésének iránya a teljes lemezes fogpótlásokon* DR. KAÁN MIKLÓS A tudomány feladata az is, hogy ne hagyja feledésbe merülni és szükség esetén korszerűsítse azokat az értékes gondolatokat, törekvéseket, tudományos eredményeket, amelyek megvalósítása elődeinknek nem sikerült, s amelyek megvalósulásáért nekünk is, talán még a következő generációknak is küzdeni kell. Az állkapcsot záró izmok együttes erejét rágóerőnek, a természetes, illetőleg a műfogak egységnyi rágófelületét érő erőhatásokat rágónyomásnak nevezzük. A rágónyomás — a teljes protézisekre fiziológiás körülmények között ható legnagyobb erő — akkor válhat rögzítő tényezővé, ha rágáskor a protézist a nyálkahártya-csontalapzathoz szorítja, ha nem vagy csak alig gyengíti a rögzítő tényezőket, illetőleg ha elmozdító hatása nem vagy csak kevéssé érvényesül. Az, hogy a rágónyomás stabilizáló vagy elmozdító tényezővé válik-e, az függ: a) a rágófelület formájától, tehát a felhasznált kis- és nagyműőrlők típusától, b) a rágófelszín fogatlan gerincéihez viszonyított térbeli helyzetétől, horizontális és vertikális távolságától, tehát a fogfelállítástól, c) az alsó- és felső antagonista fogak találkozási viszonyától, „illeszkedésétől” rágómozgás közben (az artikulációs mozgások akadálytalanságától). A mandibula kedvezőtlen anatómiai adottságai, valamint az alsó teljes protézist helyben tartó tényezők gyengesége miatt akkor járunk el helyesen, ha a műfogak megfelelő kiválasztásával és felállításával, a rágófelület megfelelő kialakításával, a rágónyomást is a protézisek stabilizálására, rögzítésére igyekszünk felhasználni. A műrágófelülettel bizonyos mértékig szabályozhatjuk a nyálkahártyacsont-alapzatot, s az állkapocsízületet érő erők irányát és nagyságát, továbbá befolyásolhatjuk a fogatlanság következményeként létrejövő anatómiai és funkcionális elváltozásokat is. A műfogaknak a természetes fogak élettani szerepéhez viszonyítva tehát sokoldalúbb protetikai funkciója (terápia, profilaxis, rehabilitáció) van. Ilyen feladata a természetes fogaknak nincs. A kü'A szerkesztőség felkérésére írt közlemény Érkezett: 1982. december 10. Elfogadva: 1989. január 20. 97
