Fogorvosi szemle, 1982 (75. évfolyam, 1-12. szám)

1982-08-01 / 8. szám

Fogorvosi Szemle 75. 243—246 1982.

Semmelweis Orvostudományi Egyetem Fogpótlástani Klinika (igazgató: Dr. Fábián Tibor egyetemi tanár), Budapest

A kemény- és a lágyszájpad ízérző területeinek klinikai

vizsgálata

DE. GEELE JÁNOS, DK. F E J É К D Y PÁL, DE. К A Á N MIKLÓS,

DR. SIMON GYULA

A szájüreg összetett ízérző funkciójában a nyelv szerepe elsődleges. A hazai és külföldi szakirodalom megemlíti még a lágyszájpadban, a garat hátsó falában és a gégebemenet körül kisebb számban előforduló ízlelőbimbókat is [7, 12, 13]. A keményszájpad részvétele az ízérzékelésben vitatott. Néhány szerző állítja, hogy itt is van ízérzékelés [5, 9, 10, 11]. Mások szerint, bár ízérzékelést tapasztaltak, azt jelentéktelennek tartják [4, 9, 10, 11].

A fogorvosi klinikumban gyakran találkozunk olyan páciensekkel, akik a fogpótlások szájba helyezése után az ízérzés megváltozásáról panaszkodnak. Az ízérzékelés zavarai elsősorban a szájpad nyálkahártyáját beborító lemezes fogpótlások viselésekor jelentkeznek.

Vizsgálataink során a következő kérdésekre kerestünk választ:

1. Van-e ízérzés a keményszájpad hátulsó és a lágyszájpad elülső részén?

2. A vizsgált területen a négy alapízt érzi-e a páciens?

3. Az alapízek érzékelése lokalizálható-e?

Irodalmi áttekintés

Hazai szerzők közül Balogh és Lelkes [1, 2] részletesen tárgyalják A nyelv című könyvükben az ízérzés összetevőit, magát a szenzoros jelenséget nyelven, a gusztáció morfológiai és fiziológiai alapjait, valamint beszámolnak ízérzés vizsgálataikról. Molnár [8] vizsgálta az orofacialis rendszer érzékszervi észleléseit és protetikai jelentőségét. Megállapította, hogy a nyelv ízérző készülékei jobban differenciálnak, ha a szájpadi nyálkahártyával érintkeznek. Véleménye szerint a palatum durum teljes befedése főként az édes ízérzést zavarja. Továbbá leírja, hogy a nyelv hegye, a rugae palatinae és a frontfogak ínypapillái működéses egységet alkotnak, és az érzékelésben együtt vesznek részt. Az ízérzést komplex folyamatnak tartja, mely a kísérő hőérzés és az illat hatására módosul. Befolyásolják a taktilis ingerek, a szájüregben bekövetkezett változások és a szomatopszichés állapot.

Emberen a kemény- és kágvszájpad ízérző funkciójával foglalkozó külföldi szerzők közül csak néhányat említünk. Kiesow [5] az alapízekből készült tömény oldatokat közvetlenül juttatta a vizsgált területekre felnőtteknél, és 8—12 éves gyermekeknél. Keményszájpadon ízérzékelést csak gyermekeken figyelt meg. Az ízérzós quantitativ mérésére Krarup [6] elektrogusztométert szerkesztett. Számunkra érdekesek Henkin és Christiansen [3] megfigyelései. Az íz ingerküszöböket többek között fogsorviselő pácienseken vizsgálták. A nyelven, a szájpadon és a garatban végzett ízérzékelési vizsgálataik alapján azt feltételezik, hogy a savanyú és a keserű érzékelése a szájpadon a legintenzívebb. Johansson és munkatársai [4] ezt nem erősítik meg, szerintük a nyelvgyökön a legalacsonyabb a keserű íz küszöbértéke. Nilsson [9, 10, 11] több közleményében foglalkozik az emberi szájpad ízérzékelésével. Gusztometriás és tesztoldatos vizsgálatai alapján azt találta, hogy a lágyszájpadon mind a négy alapíz ingerküszöbe alacsonyabb, mint a keményszájpadon. Fiataloknál szukróz és konyhasó tekintetében az ingerküszöb akkora, mint a papilla circumvallatae-nál. A keményszájpadon a legjobban a keserűt érezték, a másik három ízt pedig megközelítőleg egyformán. Szerinte e terület ízérzékelő képessége nem számottevő. Figyelembe vette a fogazatot, az életkort, a nemet és a dohányzást is. *

* A vizsgálatban résztvettek a Fogpótlástani Klinika Tudományos Diák-körének tagjai is.

Érkezett: 1981 december 4.

Elfogadva: 1982. május 6.

243