Fogorvosi szemle, 1982 (75. évfolyam, 1-12. szám)
1982-06-01 / 6. szám
I. táblázat Húsz kedvelt és negyven nem használt protézispár első nagyőrlőinél mért rágófelszin-gerincéi távolság mm-ben N = 60 Protézisek X s kedvelt nem kedvelt nem használt használt Felső 10,76 7,97 1,69 0,78 Alsó 12,86 15,08 2,11 1,9 II. táblázat Az alsó első nagyőrlőknek az alsó gerincéihez közeli vagy távoli helyzete és a protézispárok használhatósága közötti összefüggés Használhatóság A rágófelszki''\_ alsó gerincéhez viszonyított helyzete kedvelt nem használt n Közel 18 a 4 b 22 Távol 2 c 36 d 38 n 20 40 60 Megbeszélés A páciensek megvizsgált három pár protézisük közül 90 %-ban azt használták, amelyeknél az alsó protézis első nagyőrlői viszonylag a legközelebb voltak az alátámasztási felülethez, a fogatlan gerinchez, illetőleg amelyeknél a rágófelszínindex 1-hez legközelebb volt. Ennek alapján nagy valószínűséggel állíthatjuk, hogy az okklúziós felszín vertikális helyzete elsősorban az alsó teljes protézisek stabilitását befolyásolja, s ezen keresztül hatással van a protézispárnak — mint funkcionális egységnek — használhatóságára. Ha a kedvelt és a nem használt protéziseknél megnézzük az interalveoláris távolság elosztásának %-os arányát (1. ábra), valamint ha összehasonlítjuk a két protéziscsoport rágófelszínindexét, akkor megállapíthatjuk, hogy már az is kedvező hatással van egy protézispár használhatóságára, ha az interalveoláris távolság elosztása a megszokottnál kissé arányosabb, azaz, ha rágófelszínindex értéke 1-hez közelebb kerül. Ez arra utal, hogy az okklúziós felszín vertikális helyzetének meghatározására, illetőleg változására igen érzékenyen reagálnak az alsó protézisek s, hogy e tényező jelentős mértékben befolyásolja rágóstabilitásukat, használhatóságukat. Mindez azzal magyarázható, hogy a teljes lemezes protézisek rágófelületére nemcsak megközelítően merőleges erők hatnak, hanem vízszintes irányú erőkomponensek is. Ezekre mindig számítanunk kell, mert keletkezésük oka 172
