Fogorvosi szemle, 1982 (75. évfolyam, 1-12. szám)
1982-06-01 / 6. szám
Fogorvosi Szemle 75. 171—174. 1982. Semmelweis Orvostudományi Egyetem Fogpótlástani Klinika (igazgató: Dr. Fábián Tibor egyetemi tanár), Budapest A műrágófelszín vertikális helyzete és a teljes lemezes fogpótlások használhatósága közötti összefüggés vizsgálata DE. К A Á N MIKLÓS és DE. FEJÉKDY PÁL A rágónyomás stabilizáló vagy elmozdító hatása függ a rágófelület formájától a csücsöklejtők hajlásszögétől, az alsó és felső antagonista fogak találkozási viszonyától rágómozgás közben valamint a rágófelszín fogatlan gerincéihez viszonyított térbeli helyzetétől, horizontális és vertikális távolságától. A rágófelszín gerincéihez viszonyított vertikális helyzetét a rágófelszín-gerincéi távolság fogalmával fejezzük ki [1, 3]. Vizsgálati módszer Húsz olyan különböző korú és nemű teljes alsó, felső fogpótlást viselő személyt vizsgáltunk, akiknek már legalább három protézispárt készítettek, s akik a használatos protézisükön kívül még legkevesebb két pár fogsorukat is megőrizték. Ha a pácienseknek két párnál több megőrzött protézise volt, akkor ezek közül azokat vizsgáltuk, amelyek közvetlenül a páciens által használt „kedvelt” protézis előtt vagy után készültek, tehát amelyek készítési időpontja a kedvelt protézishez legközelebbi volt. Minden vizsgált személy három pár protézisén e célra módosított mikrométerrel [3] lemértük az első nagyőrlőknél az alsó, felső rágófelszín-gerincél távolságot. Azért választottuk mérési helyként az első nagyőrlők területét, mert az irodalmi adatok szerint ez a rágásra legjobban igénybe vett terület, illetőleg mert az első nagyőrlő vertikális helyzete jelentős mértékben befolyásolja a rágófelszín egészének a gerincéitől mért függőleges távolságát. Az alsó első nagy őrlőnek az alsó gerincéihez közeli vagy távoli helyzete és a protézispár használhatósága közötti összefüggést X2 statisztikával (négymezős kontingencia-táblázattal) vizsgáltuk. Az alsó és a felső rágófelszín-gerincél távolság hányadosát (А/F), mely megmutatja azt, hogy az interalveoláris távolságot a mérési helynek megfelelően milyen arányban osztottuk el az alsó és felső protézisek között, rágófelszínindexnek neveztük. A rágófelszínindex tájékoztatást nyújt a kis- és nagyőrlők rágófelszínének az alsó és a felső fogatlan gerincéihez viszonyított vertikális helyzetéről. Eredmények A mérések eredményeit az /., II. táblázatok tartalmazzák. A X2 próba eredménye (II. táblázat) azt mutatja, hogy az okkliíziós felszín alsó gerincéihez viszonyított helyzete és az alsó teljes protézis használhatósága között szignifikáns — protetikai szempontból is igen jelentős — összefüggés van. Ezt alátámasztja a két vizsgált protéziscsoport — a kedvelt és a nem használt fogpótlások — rágófelszínindexének összehasonlítása is. A kedvelt protézisek rágófelszínindexe: 0,82, a nem használt protézisek rágófelszínindexe: 0,52. Érkezett: 1982. január 21. 171
