Fogorvosi szemle, 1982 (75. évfolyam, 1-12. szám)
1982-01-01 / 1. szám
mint jellegzetes sialosishoz vezető állapotokat, valamint a kompenzatórikus parotis hypertrophiát és a kivezetőcső lezárásával létrehozható atrophiát. Vizsgálták ezen kívül a szekréciós granulumok képzését a gl. parotisban. Több új felismeréshez jutottak el a folyamat szabályozásának kutatásában. Nagyobb volumenű experimentális, ugyancsak a nyálmirigyek kutatásához kapcsolódó téma az I. sz. Anatómiai Szövet- és Fejlődéstani Intézetben Donáth Tibor és munkatársainak munkássága. Intenzíven foglalkoznak több mint 10 éve laboratóriumukban a nyálmirigyek morfológiájára irányuló kutatásokkal. Vizsgálataik részben a szekréció idegi szabályozására vonatkoztak experimentális körülmények között, részben az idegi struktúrák fejlődését elemezték. Kutatásuk további tárgyát képezi a nyálmirigyek angio-architektúrája, a vascularisatió fejlődése, valamint a mirigysejtek differenciálódásának, a szekréciós folyamatok fejlődésének ultrastrukturális szinten történő nyomon követése. Ezen kívül önálló kutatási irányt képvisel az intézetben a szájpad fejlődésének, a nyelv vérellátásának és a fog beidegzésének vizsgálata. Ugyancsak jelentős múltja van a SOTE Mikrobiológiai Intézetében folyó kollaborációs munkának is. Sallay Kornélia több mint 10 éve dolgozik szoros együttműködésben az Intézet víruskutató csoportjával. Közös munkájuk során többirányú virológiái, immunológiai módszer alkalmazásával igazolták, hogy a krónikus, recidiváló szájnyálkahártya betegek latens vírushordozóknak tekinthetők és a betegség patomechanizmusában vírusok és immunológiai kóros folyamatok jelentős szerepet játszanak. Az eredmények alapján alkalmazott terápiás eljárásokkal a betegek kétharmad része tünetmentessé tehető. Kialakulóban van a Semmelweis Orvostudományi Egyetem Mikrobiológiai Intézetében olyan orális mikrobiológiai profil is, melynek feladata lenne az elkövetkező években az experimentális cariológiához és a klinikai cariesvizsgálatokhoz ma már elengedhetetlen szakmai háttér megteremtése. Az Orálbiológiai Csoport megalakulása jelentős előrehaladást jelentett a fogorvosok tudományos minősítése szempontjából is, mivel lehetőséget nyújtott a Fogorvostudományi Kar aspiránsainak experimentális munkájuk elvégzésére. A SOTE Kórélettani Intézetében, illetve az Orálbiológiai Csoportban készítették el kandidátusi értekezésüket: korábban Fábián Tibor, a fehérjehiányos táplálkozás és a kemény fogszövetek szerkezeti változásai, valamint a caries összefüggései, a jelenlegi tervperiódusban pedig Fazekas Árpád, a szájképletek — fogak és nyelv — véráramlása, Keszler Péter, a karboanhidráznak a nyálmirigy és gyomor szekréciójában betöltött szerepe, Orosz Mihály, a terhességi fog- és íny változások, valamint Fejérdy Pál, a nyomelemek szerepe a kemény fogszövetek szerkezeti tulajdonságainak kialakításában és befolyásolásában című témakörökben. Munkánk korlátozott terjedelme nem tette lehetővé, hogy az utóbbi öt évben Magyarországon folyó valamennyi fontos kutatásról beszámoljunk, őszinte örömünkre szolgálna, ha valaki, véve a fáradságot, az áttekintés teljessé tétele érdekében az általunk át nem fogott kutatási területek eredményeit összefoglalná. Й. Баноци, T. Зеллеш: Отчет об положении зубоврачебных исследований в Венгрии Dr. J. Bánóczy — Dr. Т. Zeltes: A Report on the Present State of Research in Hungarian Odontology Dr. Bánóczy, J. und Dr. Zeltes, T.: Bericht über die Lage der heimischen zahnmedizinischen Forschungen 10
